A két főszereplő először is megismerkednek egymással, s miután legjobb barátok lesznek, történeteik innentől fogva elválaszthatatlanok. Együtt küzdenek meg a barátság megszilárdításáért, a képtelen kívánságok teljesítéséért, együtt és egymást vigasztalva várják a Mikulást és a Karácsonyt. Közösen farsangolnak, közösen viccelik meg az erdő többi lakóit, akik szintén kis állatkák, s persze mindi-mind a barátaik.
Mitől más ez a két kis figura, mint más mesebeli lény?
Talán attól, hogy nagyon kedvesek, aranyosak. Történeteik valóban a gyerekek életéről szólnak, ugyanazok az események köszönnek vissza a gyerekolvasónak, ami nap mint nap megtörténik velük. Bartos Erika a könyvek szerzője kitűnően érzi és érzékelteti ezt az irodalmi formát. Számára ezek a lények valóban élnek ? mintaként gyermekei szolgáltak ? tőlük veszi az ötletet, velük együtt éli meg a meséket, a mindennapokat.
A könyvek szerkezete is nagyon egyszerűen és mégis okosan van kitalálva. A kicsi gyerekek képi világának megfelelően Bartos Erika olyan rajzokat készít műveihez, amelyek színben, történetben megfelel a korosztálynak. A színes képekhez, amelyek szinte már önmagában mesélnek, egyszerű kis szövegek tartoznak. Így a szövegeket akár már egy első osztályos gyerek is elolvashatja, gyakorolva az olvasását, s egyben sikerélményt érve el ebben a tevékenységében.
Az írónő tehát anyuka, aki gondosan végiggondolva, megszerkesztve írta és írja meg könyveit. Új könyve most jelenik meg a Gyermekkönyvhétre, amelyet szombaton fog dedikálni a Vörösmarty téren.
A könyvek szereplői ? gyerekek ? közben folyamatosan nőnek, cseperednek, s számuk is megnőtt eggyel. Erika harmadik gyermeke Gergő is lassan belép a mesébe. Hogy ki lesz ő, s mit fog csinálni, az még a jövő titka. Ám azt mindenképp el lehet mondani, hogy Bogyó és Babóca élete a családdal együtt egy mese, amely nemcsak a könyv lapjain játszódnak?