Kerek csokoládé, lyukas csokoládé
A Millenáris kiállítása valóban a csokoládé lelkét tárja fel a látogatók előtt, hiszen a tárlaton gyakorlatilag mindent megtudhatunk a csoki történetéről és elkészítési módjáról. Az ígéret szerint a kiállítás minden érzékszervet rabul ejt, az érdeklődők igazán közel kerülhetnek a csokoládéhoz, kiváló minőségű fajtákba is belekóstolhatnak - a minőségre a jó nevű Cote d'Or a garancia, amely a rendezvényt támogatja, saját gyártású édességeivel árasztva el a Millenáris Fogadó épületét.
Ezt a kiállítást minden csokoládérajongónak látnia kell - hirdeti a helyszíni közlemény, nem számolva azzal, hogy a három nap talán kevés is lesz arra, hogy az összes ínyenc ellátogasson ide: egy felmérés szerint a magyarok ugyanis fejenként négy kiló csokit esznek meg évente, ami ugyan alig fele a nyugat-európai országokban szokásos mennyiségnek, de azért így is elég sok. A kiállítás pedig csak szeptember 11. és 13. között tart nyitva, pénteken 11 órától, szombaton és vasárnap 10 órától 18 óráig. A belépés hét éves korig ingyenes, 18 év fölött 1000 forint, a két életkor között pedig 500.
A csokoládé hódító útja
Elöljáróban a Cote d'Or honlapján is találhatunk pár dolgot a kiállítás anyagáról, vagyis a csokoládé történetéről és készítésének folyamatáról. Csokoládét először dél-amerikai indiánok, közelebbről a maják készítettek, bár az ő xocolatl nevű italuk még nemigen hasonlított a mai csokira: az alapul szolgáló kakaóbabot ugyanis összezúzták, majd borssal és chiliporral főzték fel, így egy habos, ám igen keserű italt kaptak.
Később a toltékok, majd más népek is továbbvitték a kakaónövény-termesztés hagyományát, így Kolumbusz Kristóf is találkozott a xocolatl-lal, ám a korabeli beszámolók szerint nem találta túl ízletesnek. Cortez spanyol gyarmatosítói viszont már rákaptak, és elkezdtek hozzá cukrot, vaníliát, tejszínt adni, hogy kicsit lágyítsák az ízét: az ital aztán ebben a formában terjedt el Európában, miután Cortez elkezdett az óhazába kakaóbabot szállítani.
A spanyol udvar után Hollandiában, Olaszországban, Németországban és Ausztriában is elterjedt az új édesség - Nagy-Britanniába viszonylag későn, az 1650-es években jutott el, itt nyíltak viszont az első csokizók, és itt született meg a csokoládé szilárd formája is. A mára az egész világon elterjedt nyalánkság érdekes módon Észak-Amerikába jutott el legkésőbb, az ott lakók csak 1755-ben ismerték meg.
