Támadnak a Mars-lakók
Külső bolygószomszédunk a 2007-es évben december 19-én jut legközelebb a Földhöz. Ekkor 88,6 millió km választja el tőlünk. Ez adja az apropót a rendezvénysorozathoz. A vörös bolygó töretlen népszerűsége minden bizonnyal annak köszönhető, hogy Sciaparelli felfedezését követően általánosan elterjedt a vélemény: élőlények népesítik be az égitestet - véli Mizser Attila, a Magyar Csillagászati Egyesület főtitkára. Hozzátéve, hogy a csillagász eleve látásproblémákkal küzdött - színtévesztő volt -, de egy kis félrefordítás is szerepet játszott a misztikum létrejöttében: az eredetileg természetes csatornákról szóló szöveget mesterséges csatornaként fordították le. A marslakók léte ezt követően azonban olyannyira elfogadottá vált, hogy amikor 1937-ben Amerikában elhangzott Orson Welles rádióhangjátéka, a Világok harca a marslakók támadásáról, rémült pánik tört ki az emberek között.
Ostrom alatt a Mars
A valóságban azonban éppen a földlakók küldözgetnek mindenféle mesterséges tárgyakat a Marsra. Először a '60-as években jártak szondák a közelében, a Viking szondák pedig már sikeresen a felszínére is leszálltak 1976-ban, és lerombolták a bolygót övező mítoszokat. 1997-ben már heteken át kaptunk kiváló minőségű panoráma felvételeket ( http://hu.mars.bartal.org/?p=14 ) a kietlen sziklás vörös tájról a Pathfinder, majd 2004-ben az Opportunity és Spirit szondákkal odajuttatott marsjáró szerkezetek kameráin keresztül. A szondák az életfeltételek után kutatnak, és az immár teljesen bizonyos, hogy valaha számtalan vízfolyás volt a bolygón, sőt óceán is hullámzott a felszínén. A sarkvidéken található hósapka ma is rejt vizet, így az nem zárható ki, hogy valaha volt élet a Marson, az viszont kijelenthető, hogy jelenleg nincs.
Ember a Marson
A Mars iránti érdeklődés mégis töretlen, és nem csak a gyerekek körében, hiszen ha nincs is élet a bolygón, az emberiség arra készül, hogy legyen. Jelenleg is útban vannak szondák a bolygó felé, illetve kilövésre várnak. Egyik fontos feladatuk felmérni a lehetőségét egy Mars-utazásnak és előkészíteni azt. A bolygó megfigyelésén túl erről is tartanak előadást a Magyar Csillagászati Egyesület decemberi programjain (www.mcse.hu), a Polaris csillagvizsgálóban. Ezekről pedig az sem marad le, aki nem tud eljutni a helyszínre, hiszen az előadások az interneten is nyomon követhetők a Polaris TV élő adásában (http://polaris.mcse.hu/aktualis/polarisTV) . Az MCSE honlapján pedig a korábbi előadások is megnézhetők a galéria menüpont alatt (http://www.mcse.hu/multimedia/).
Nagyobb a Holdnál
Távcsöves Mars-megfigyeléseket nem csak Budapesten rendez az MCSE - hívja fel a figyelmet Mizser Attila. Az egyesületnek az ország tizenhét településén van helyi csoportja, kisebb nagyobb műszerekkel, a szegedi például komolyabb berendezés, mint a fővárosi.
Különleges csemegének ígérkezik, hogy december 23/24-én hajnalban a Marsot elfedi a Hold. Ekkor a Mars éppen a legnagyobb korongját mutatja majd, így minden kételkedő összevetheti majd a telehold méretével. Bár a Mars jóval nagyobb égitest a Holdnál, sokkal kisebbnek látjuk, hiszen sokkal messzebb van tőlünk. A Hold ekkor 33', azaz 1980" méretű lesz, a Mars pedig 15,8" - ez "csupán" 125-szörös méretkülönbség. Ennek különös jelentőségét egy évről évre felröppenő álhír adja, miszerint a Mars akkorának látszik szabad szemmel mint a telihold. Ez - hasonlóan a marsi csatornákról szóló híradáshoz - félrefordítás eredménye - mondja Mizser Attila. Hetvenszeres nagyítású távcsővel lehetett akkorának látni a Marsot 2003. augusztus 27-én. Csupán a távcső és az évszám maradt le, így viszont - akár távol - akár közel van a vörös bolygó, minden nyár végén van külön alkalom beszélni róla.
