A Márió-kötet nemcsak az olvasók körében volt igen népszeru, de szakmai elismeréseket is begyujtött, többek között az Év Könyve-díjat, és megjelenése óta több nyelvre le is fordították. A két könyv sok mindenben hasonlít, de sok mindenben különbözik is egymástól. Egyebek mellett errôl faggattuk a szerzôt.
? A Csillagszedô Márióban egy kislány a fôszereplô, most egy kisfiú, akinek egy évét mutatod be. Miért váltottál szereplôt? Ki ô?
? Természetesen Márió is, Emese is fiktív figura, de azért a könyvek lapjain most már léteznek. Amikor a Csillagszedô Máriót írtam, úgy gondoltam, mivel a történet eléggé súlyos témákat érint, szerencsésebb, ha a verseket egy kislány érzelmein szuröm át, fogalmazom meg, így könnyebb dolgom lesz a finom rezdülésekkel, líraibb lehet az a lírai én. Az Emese almája viszont egy olyan könyv, ahol nem a családi tragédia a szervezô elem, ezért kevesebb is a családi tematikájú vers, hiszen ha minden rendben van, nem kell róla sokat beszélni, éppen csak annyit, hogy kiderüljön, muködôképes. Itt a hangsúly inkább az elbeszélô gyermeket körülvevô világ feltérképezésén van. Emellett persze az is közrejátszott a váltásban, hogy ha már az elsô könyvben egy kislány szemszögébôl ismerhettünk meg egy fiút, itt legyen fordítva: egy fiú mondja el benyomásait, érzelmeit egy lányról, Emesérôl.
? A kötet alcíme: Szép Szó Tár. A-tól Zs-ig, ABC sorrendben követik egymást a versek, és minden betuhöz tartozik egy vagy több vers. Ez tudatos volt?
? Igen. Hiszen nemcsak tematikájában, koncepciójában is különbözik ez Emese-könyv a Máriótól. Úgy gondoltam, ha már az egyik fô motívum az elbeszélô gyermeket körülvevô világ, illetve annak feltérképezése, akkor legyen ez a feltérképezés rendszerbe, nyelvi rendszerbe való foglalás is. Visszatérve kicsit az elsô kérdésedhez: hogy ne legyen ilyen száraz, lexikon- vagy szótárszeru a könyv, próbáltam muködtetni egy történetet is. Azt az egy évet, amit a kisfiú elmesél, mi az évszakok és a fôszereplôk egymáshoz való viszonyának változásain keresztül érzékelhetjük. Az egyszeruség, könnyebb befogadhatóság kedvéért a történet lineáris: a könyv cselekménye ôsszel kezdôdik és nyáron ér véget, másképpen fogalmazva: Emese és az elbeszélô fiú találkozásával kezdôdik, és egymás megismerésén keresztül jutnak el végül a nyárig, a szerelem idejéig.
? Kinek ajánlod a verseket, gyerekeknek vagy felnôtteknek? Sok versed a másik nem megismerésérôl szól, gyereknyelven - mikor készek lettek a versek, letesztelted gyerekeken? Mit szóltak, értették?
? Van, amit értettek, van, amit nem. Persze ez korosztályfüggô is. Az a tapasztalatom, hogy a 3-4. osztályos gyerekek már szinte mindent értettek, legalábbis a kuncogásokból ez derült ki. Elsôsorban tehát a kisiskolásoknak szánom a könyvet, de lehet felnôtt olvasata is, elég, ha csak a címére gondolsz. Mindössze két szó, akár a Csillagszedô Máriónál, de jó esélyt látok rá, hogy bizonyos asszociációs láncot elindítson. Ha már a fentebb emlegetett nyelvi rendszer magyar, úgy gondoltam, legyen a lány neve Emese, ami ugye elég régi magyar név, egyik eredeti jelentése pedig anyácska. És az alma talán még nyilvánvalóbb: a biblikus ?tudás fája? gyümölcsének szinonimájaként értelmezôdik, és ehhez kapcsolódnak a fiú-lány viszonyról, a testiség és a szerelem felfedezésérôl szóló versek. A két címszó ilyen módon való összekötése is tudatos, hiszen ha valamely felnôtt olvasó már erôsen töri a fejét, mi lehetett ezzel a címmel a költô szándéka, hát beugorjon neki az Emese álma cím, s onnan könnyebb mindent visszagombolyítani. Ez a vonal annyira jól muködik, hogy legnagyobb megelégedésemre a Csodaceruza tavalyi utolsó számában Emese álma címmel ajánlották a könyvet?
? Honnan a forrás? Honnan ismered a gyerekek világát ennyire, megfigyelsz, saját tapasztalat, visszaemlékszel?
? Hát ezt tényleg nem tudom, igaz, eddig nem is törtem rajta a fejem. Valószínuleg több összetevô muködik, amikor készül egy-egy vers. Voltam ugye én is gyermek, s olykor-olykor jó visszamenni abba az idôbe, ha csak képzeletben, akkor is. De hát emellett okultam gyermekirodalom- és gyermeklélektan-elôadásokon, könyveken, gondolom, ezek is muködnek még itt-ott bennem. Aztán, a könyvírásra készülve mintegy anyaggyujtésként igyekeztem olyan ismerôs családoknál megfordulni, ahol van egy-két kisiskolás, és a szülôket is faggattam. Ennek eredményeképpen mondjuk sok olyan családi vonatkozású vers született, amelyeket a korábban említett okok miatt végül kihagytam a könyvbôl.
? Baranyai Andrással ez a második könyvetek, s szerintem nagyon jól összeillik a szöveg és a képi világ. Milyen volt vele a munka? Rábíztál mindent, vagy egyeztettetek? Mennyi ideig tartott a könyv illusztrálása, és te mennyi ideig írtad a verseket?
? Úgy emlékszem, két-három hónapot dolgoztam rajtuk, és András is körülbelül ugyanennyit a rajzokon. Két ember találkozott itt határozott vagy többnyire határozott elképzeléssel, aztán addig alkudoztunk, míg olyan nem lett a könyv, ami nemcsak hogy elfogadható, de mindkettônk számára a lehetô legjobb kompromisszum. A Csillagszedô Máriót egy ?lány?, Paulovkin Boglárka illusztrálta nagy alázattal és kedvemre valóan, itt pedig, mivel ugye egy fiú a könyv narrátora, egy ?fiú? illusztrátort kértem fel. András korábbi munkái tetszettek, ez volt az egyik ok, a másik pedig az, hogy már a korábbi könyvön, a Szerintem mindenki maradjon otthon vasárnap délután címet viselô képeskönyvön is együtt dolgoztunk. Persze a Szerintem? inkább szól a felnôttekhez, konkrétan a ?gyerekes apákhoz?, mint gyerekekhez, az Emese almája pedig inkább a gyerekekhez. De azt is gondolom, hogy mindkét könyvet olvashatják-lapozgathatják akár felnôttek, akár gyerekek, csak a hangsúlyok vannak máshol.
? Mostanában min dolgozol? Újabb versek, vagy mese?
? Az utóbbi hónapokban egy regényen dolgoztam, felnôttekhez szóló regényen, de ez nem jelenti azt, hogy nem lesz újabb gyerekkönyv, sôt: áprilisra, a Budapesti Nemzetközi Könyvfesztiválra jelenik meg a Móránál A terepasztal lovagjai címu gyerekregényem. Ezen kívül is van még valami a tarsolyban, de az egyelôre maradjon titok.
