Igenis, ijesztő tud lenni a világ! Mert ki tudja, mi lakik a szobánk sötét sarkában? Ki neszez éjszaka a padláson?. Bátorság kell ahhoz, hogy felkapcsoljuk a villanyt az üres konyhában, hogy ki merjük nyitni a ruhásszekrényt, hogy beugorjunk, avagy inkább csak bemásszunk egy vízzel teli medencébe, ahol éppen úszni tanítanak bennünket?
Hát még milyen ijesztő tud lenni a dzsungel egy kistigris számára! És a kistigris nem mondhatja a boltban, hogy: Csókolom, néni! 1 kiló szafaládét, 2 liter tejet és egy marék bátorságot kérek! A bátorságot nem lehet megtanulni, mint a karácsonyi verset és nem lehet magunkra ölteni, mint a Supermanes jelmezt. Pedig Petikének, a kistigrisnek nagyon bátornak kell lennie, hogy visszaszerezze elvesztett csíkjait!
Hanna Januszewska meséje számtalan feldolgozást élt meg, nem véletlenül. A szeretnivaló főhős, Petike, a kistigris nemcsak a szorongásaival, félelmeivel néz szembe. Egy felnőtt világban sokszor felnőttként kell küzdenie, egy felnőtt világban kell bátornak lennie. Petike a vándorlása során nemcsak a bátorságát és a csíkjait szerzi meg, hanem észrevétlenül fel is nő.
A lengyel írónő meséjét most a Színművészeti Egyetem negyedéves bábrendező hallgatója, Kovács Petra Eszter állította színpadra. A fiatal rendezőnő rengeteg játékkal, ötlettel, pontos történetvezetéssel teremti meg, meséli újra Petike történetét. Azonban a történetmesélés, a játékos rendezés mellett a fiatal rendező érdeme a pontos színészvezetés is. Az ennek eredményeként létrejövő összjátékban kelnek életre a bábasztalon és körülötte a bábok és a dzsungel világa. A színészek láthatóan, érezhetően nagy energiával, játékkedvvel vesznek részt az előadásban. Egyik percben ijesztő dzsungel elevenedik meg a kezük alatt, míg máskor szempillantás alatt változik át az erdő autópályává, focipályává, Petike szobájává és kerülnek elő az izgalmasabbnál izgalmasabb karakterek, mint a paradicsommadár, a majom, Lili, a párduclány vagy Petike, a kistigris.
A vegyes bábtechnikát igénylő, szerethető, színes figurák Boráros Szilárd tervező munkáját dicsérik, mint ahogy a bábasztal is, amely időnként dzsungelből rémisztő szörnyeteggé alakul át.
Novák János (többek között a Bors néni társalkotója, zeneszerzője, a Kolibri Színház igazgatója) zenéje (hangszerelte: Takács Dániel) felerősíti, kiemeli a bábok és a bábasztal által megteremtett dzsungel világát, Petike dalainak pedig igazi költőiséget kölcsönöznek. A mese szövegét Végh Ildikó, dramaturg írta újra, gazdagította új figurákkal.
