Ez a tény mindenképp furcsa, hiszen ő az az énekesnő, akinek a gyerekdalain nemzedékek nőttek fel. Akinek a számait együtt énekelte, kiabálta az egész család. Együtt ugráltuk a Helikofferre és együtt csendesedtünk el a Bóbitára. Most itt az új lemez, amely zeneileg, tematikailag is teljesen új. A dalok mintha csendesebbek lennének, nyugodtabbak, olyan nagymamásak. Ezekre a számokra senki sem fog ugrabugrálni, inkább nyugtató zenének is nevezhetném, amelyet a legjobb a hosszú autóút alkalmával hallgatni. Ezt hallgatva biztos csönd lesz a kocsiban.
Ám visszatérve a zenére. Az új dalok igenis igényesek, kitűnő a hangszerelésük, érdekes a dallamviláguk. Ám, ahhoz, hogy az énekesnővel együtt énekelhessem, bizony sok időnek kell eltelnie, mert annyira nem fülbemászóak a dallamok, mint a régebbi lemezein.
A dalok között pedig mai, fiatal magyar költők verseit hallgathatjuk gyerekek előadásában. S ennek örültem talán a legjobban a lemezen. Végre fórumot kaptak a fiatalok, a jó versek, s nem énekelve, hanem pőrén megmaradva versnek, ahogy születtek.
Ajánlom mindenkinek az új lemezt, azoknak, akik idáig is szerették Halász Juditot, s a legifjabbaknak, akik most ismerkednek vele.
