Veress Zoltán
verses meséje két, állandóan veszekedő, verekedő kakasról, illetve a civakodás haszontalanságáról, értelmetlenségéről szól. A ma is tisztán csengő rímek, a sok humor, a színes látvány, az élénk, ritmusos zene együtt alkotják a mese modern árnyszínpadi feldolgozást.
"A klasszikus, telibe világított árnyjáték helyett mozgó világítástechnikát, fényeffekteket, számítógépes animációt, nagyobb árnyvásznat használva hoztuk létre a modern árnyszínpadot - mondja a rendező, Siklósi Gábor. - A vászon mögött három bábszínész mozgatja a figurákat, adja a hangjukat és kezeli a vetítő technikát. A mesét pedig a színpad szélén, a nézőkkel folyamatos szemkontaktusban mondja a mesélő, aki emellett - másodmagával - hangszeren is kíséri az előadást."
A rendező hangsúlyozza: mindezzel a verses mesét kívánják szolgálni. Nem akartak új történetet kitalálni, az eredeti művet idézőjelbe tenni, vagy azt kritikusan játszani. "Hiszünk abban, hogy Veress Zoltán eredeti, sértetlen szövege ma is hat a kicsikre."
