A magyar Vitéz László igazi pályafutását a Kemény család keze között kezdte el. Ezt értsétek szó szerint, hiszen a múlt század elején élt Kemény nagypapa faragta ki az első bábot. S most a XXI. században az unokája Kemény Henrik, Heni bácsi még 80. évében is a kezére húzza a kedves figurát, s nemcsak játszik, hanem szinte együtt él vele.
Joggal kérdezhetitek, hogy hogy lesz valakiből bábszínész? Heni bácsi nem iskolában tanulta a mesterséget. Otthon ragadt rá a tudás, gyerekkorában kifaragta az első Vitéz Lászlóját, melyet azóta többször is elkészített.
Gyerekként segített felhúzni a bábot édesapja kezére, gramofont indított, s lassan már ő is játszott.
De később nemcsak Vitéz Lászlóval lépett fel, hanem mestere a marionettnek, ért az árnyjátszáshoz, az óriásbábokhoz is. S emellett ő készíti a díszletet, a technikai felszerelést, mellyel, igaz már egyre kevesebbet, de járja az országot, ahova hívják.
Ő tervezte, sőt ő is mozgatta Hakapeszi Makit is, ha még emlékeztek rá. Viszont a majom mellett egy ?nagyobb állat? is a szívéhez nőtt, ő készítette el és ő is rejtőzött el Süsüben, a kedves, egyfejű sárkányban.
Kemény Henrik bácsi élete, akár egy mese. Ahogy és ahol felnőtt, mesebeli, sőt inkább békebeli díszlet. A Népliget árnyas fái között volt a családi fészek, s a bábszínház, amelyet ma műhelynek használ.
A bábjátszás a család élete volt, apa és fiai mindig együtt léptek fel, később a két fiú vitte tovább a stafétabotot. Ma már Heni bácsi egyedül szerepel. A bábok sokat alszanak, életük egy kicsit lassabb lett, csendesebb. A nagy bőrönd az előszobában ritkán nyílik ki, de viszont, ha előkerülnek, akkor Heni bácsi kezében rögtön életre kelnek. Szinte érezni a Vitéz László és apukája közti hatalmas szeretetet, ahogy a művész óvatosan előveszi, vigyázva a kezére húzza. S igaz, hogy a bábost a paraván takarja, de most, hogy arca mellé teszi kedves bábját, mintha még a vonásaik is hasonlóak lennének.
Lehet, hogy Vitéz Lászlót nem is így kéne hívni, hanem Kemény Lászlónak, vagy fordítva?
Vitéz László népi bábhős a múltszázadból, vagy még korábbról, s az akkori huszárokhoz hasonlító parasztbaka-figura. Furfangos, igazságosztó, egy kicsit hasonlít János Vitézre és Ludas Matyira. Vitéz László igazi vásári báb, s ennek köszönhetően sokkal többet engedhet meg magának, mint a hús-vér hősök. Vitéz Lászlóról még érdemes tudni, hogy figurája nemzetközi. Ez azt jelenti, hogy több ország meséjében előfordul ugyanez a hős, csak másképp hívják. Például: Németországban Kasparel, Oroszországban Petruska, Angliában Punch, Franciaországban Guignol, Olaszországban Pulcinella.
Jó egészséget és boldog születésnapot kívánunk Heni bácsi !
