Az intézet egyik pszichológusával, Király Ildikóval beszélgettünk:
- A kisbabák értelmi fejlődésének tapasztalatai szerencsére már minden gyakorló édesanya számára hozzáférhetőek, elolvashatók szakkönyvekből. Hamar felvilágosítást kaphatnak a szülők, hogy jó ?e a baba mozgásfejlődése, mennyire fejlett a nyelv elsajátítása, de a lélekfejlődéséről sokszor nem kapnak semmi visszajelzést.
- Kisgyermekeknél nehéz a vizsgálat, hiszen a kicsik nem beszélnek. Mégis hogyan zajlik egy vizsgálat?
- Egyedi, hozzájuk igazított, egyszerű és játékos módszerekkel. Ezeknél a módszereknél mindig szem előtt kell tartani, hogy milyen alapvető képesség az, amivel a verbális válaszokat ki lehet váltani. Ezek a jelek a világon mindenhol egyezményesek.
- Milyen jellegűek a vizsgálatok? Mire gondoljon egy laikus, ha a lélek vizsgálatáról van szó?
- Az egyik legfontosabb az úgynevezett habituációs elvárás ?megszegési paradigma. Ez azon az elven alapszik, hogy a picik nyitottak minden apró új információra, ám ha már elég idejük volt annak megismerésére, megunják és nem foglalkoznak vele többet. A módszer során ezért egy egyszerű eseményt lát a gyerek, amelyet addig kell ismételten megnéznie, amíg meg nem unja. Ezt követően legalább két új eseményt lát a gyermek egymás után, melyek nagyon hasonlóak ahhoz, amit már megértett. A különbség azonban pontosan fedi azt az apró kérdést, amire a kutatók keresik a választ. Tehát íme egy példa: a képernyőn egy piros golyó egy akadály fölött átugorva odaér egy nagyobb sárga golyóhoz. Ez után két különböző, új eseményt mutatnak a gyereknek. Ilyenkor a kutatók azt vizsgálják, hogy a gyereknek melyik volt a meglepőbb, melyiknél töltött el hosszabb időt a megfigyeléssel. Ebben az esetben a csecsemők a golyó hosszabb útját szemlélték hosszabb ideig, azaz számukra is fontos a célszerűség, és elgondolkoznak azon, hogy miért mutatták ezt nekik, miért haladt így a golyó.
A másik érdekes kísérlet az utánzás. Az utánzás olyan kizárólag az emberekre jellemző képesség, melynek elemi mintájára újszülöttek is képesek. Már az első év folyamán elmélyül ez a képesség, 9 hónapos gyerekek egy hét elteltével is hajlandóak utánzásra, ezt késleltetett utánzásnak nevezik. Az utánzás segítségével nem pusztán eszközcselekvéseket tanulnak meg a gyerekeke, hanem viselkedési szokásokat, számukra nem érthető jeleket. Ezért tartják a kulturális átörökítés egyik legfontosabb eszközének és a még nem beszélő gyermekek esetén a kommunikáció elemi formájának.
- Gondolom már sok kísérlet volt az intézetben, milyen ezeknek az eredményessége?
- A vizsgálataink során megváltozott a kisgyermekek gondolkodásáról elfogadott klasszikus kép: kiegészült azzal, hogy már pici gyerekek is képesek egy látott cselekvés céljának és elérésének értelmezésére a hatékonyság, ésszerűség elvét követve. Ezek a kutatások többsége nemzetközi együttműködés keretében valósultak meg, jelenleg is több vizsgálatsorozatot folytat a kutatócsoport, többek között a bécsi egyetemmel, a londoni egyetemmel és a lipcsei Max Planck Intézettel együtt.
- Milyen a visszajelzés az anyukák részéről?
- Szerencsére egyre több együttműködő szülő érkezik hozzánk. Bárki jelentkezhet a kutatásra. Minden vizsgálat a szülők jelenlétében zajlik, a kicsik megérkezésük után megismerkedhetnek a helyszínnek, játékok sora várja őket. Igyekszünk a szülőknek mindent részletesen elmagyarázni, hogy milyen egy vizsgálat, meddig tart és mire ad választ. Egyébként a vizsgálatok nagyon rövidek, egyszerű filmeket mutatunk be a gyerekeknek, illetve élő esemény-bemutatást, vagy konkrét instrukciót követő játékokat játszatunk velük.
Ha Önt is érdekli kisbabája lelki fejlődése, akkor az MTA Pszichológiai Intézetében keresse Dr. Gergely Györgyöt, vagy Kéri Ritát a 239-46-83-as számon. Vagy e-mail-en: kerita@mtapi.hu.
