Lázár Ervin meseregénye a Nemzetiben

 

 

Nagyszabású gyerekszínházi vállalkozásba kezdett a Nemzeti Színház. Lázár Ervin kedvelt meseregényét, a Berzsián és Didekit viszik színre Almási-Tóth András rendezésében. Lázár Ervin ezért az 1979-ben írt művéért nemzetközi Andersen-diplomát kapott  1982-ben.

A darab bemutatója október 17-én lesz, főszereplője Stohl András.

 

Az előadás képzeletbeli helyszíne egy város, ahol Ribizli, a repülő kutya világít. Ahol az élet olyan, akár egy cirkuszi kavalkád. A vidám forgatagtól csak Berzsián, a híres jobbladaköltő marad távol, mivel évek óta egyetlen verset sem képes írni. Elkeseredettségében szakít az emberiséggel. De nem rejtőzhet el segítőkész barátai elől, akik újabb s újabb kalandokba keverik. Ráadásul Áttentő Redáz, az éjfejű százszorjaj is megjelenik a legnagyobb titokban, hogy sötétségbe borítsa a városkát. Vajon sikerül-e újból alkotnia az önmarcangoló költőnek, s képes-e fölismerni az igaz szerelmet? A színlap ajánlója legalább annyira talányos, mint maga a regény és a színre vitt változat szinopszisa. A kísérletező kedvű társulat rajzfilmszínházat, másféle megközelítésben zenés képregénycirkuszt  ajánl   alsó- s felső korhatár nélkül.

A színdarab bemutatóját egy nyílt nap és egy nyilvános próba is megelőzi, ahol mindenki felfedezheti a kulisszák titokzatos világát, a színház ismerős és ismeretlen zugait, találkozhat a társulat tagjaival, s akár játszhat is velük.

 

 

A leginkább meséiről ismert író első novellája a Jelenkorban jelent meg, 1958-ban. Írásaihoz az inspirációt javarészt gyermekkorából merítette. Írásai jellegéből fakad, hogy szövegeit gyakran feldolgozták rádiójátékok formájában. Műveinek nyelvezete egyéni és játékos. Jellegzetes hangvételű meséi mind a gyermekek, mind pedig a felnőttek körében népszerűségnek örvend.

 

 

Nagy nyelvi játszmák a Lázár-mesék, szójátékaikkal, nyelvi bravúrjaikkal, üzeneteikkel olyasféle próbatételt jelentenek a fordító számára, mint a költészet. Üzenetei egyetemesen érvényesek: a szeretet szimbolikus párbeszédei a Lázár-mesék. Elevenen élnek bennük az anderseni és a Wilde-mesék hatásai. Gyökereik ott vannak az európai folklórban és a világirodalom mesekincsében - írja Lázár Ervin műveiről az egyik méltatója.