Mind közül a legnagyobb és legsokoldalúbb Leonardo da Vinci (1452-1519) volt. Leghíresebb festményét, a Mona Lisát senkinek nem kell bemutatni, de, hogy a festészet mellett mi mindennel foglakozott - az egyszerűen fantasztikus.
Leonardót a művészeteken kívül leginkább talán a gépek érdekelték. 500 évvel ezelőtt nem voltak mindenütt gépek és szerkezetek, amelyek megkönnyítették volna az emberek napi tevékenységét, épp ezért különös tehetség, nagy fantázia és műszaki érzék kellett ahhoz, hogy olyan különleges masinákat találjon ki valaki, mint ő. A találmányok nagy része valószínűleg el sem készült Leonardo életében, csak rajzokon maradtak fenn, viszont kb. 400 évvel később jó párat megvalósítottak közülük, az immár fejlett és fejlődő technikának köszönhetően.
Az ember, amióta "eszét tudja", mindig is irigyelte a madarakat, és szeretett volna repülni. Leonardo nemcsak álmodozott, hanem hosszan figyelte a madarak és denevérek röptét, megvizsgálta szárnyukat, sőt, fel is boncolt néhányat, hogy megértse repülésük titkát. Úgy képzelte, izomereje segítségével az ember is felemelkedhet a levegőbe. Ez, sajnos még ma sem valósítható meg, de pl. az ejtőernyő, légcsavar és egy siklórepülőhöz hasonló szerkezet terveit papírra vetette.
Apropó - papír. Ma, amikor mindenütt rengeteg (hasznos és hasznontalan) papír van körülöttünk, el se tudjuk képzelni, hogy 500 évvel ezelőtt milyen drága volt. Ezért Leonardo rajzai, melyben különleges műszaki ötleteit ránk hagyta, szinte minden négyzetcentiméterét kitöltik a papírnak. Ráadásul Leonardo - balkezes lévén - különleges írástechnikát használt: tükörírással írt (vagyis csak úgy tudjuk elolvasni, ha mellé állítunk egy tükröt)
Ezekből a híres rajzokból nyilt kiállítás Budapesten, a Fővárosi Szabó Ervin könyvtárban. Most már csak címszavakban, hogy a repülés mellett mi mindennel foglalkozott még a "balkezes zseni": építészettel, fénytannal, anatómiával, matematikával, haditechnikával, térképészettel, különleges mechanikai tervekkel, szerkesztett órát, búvárruhát, hajót, forgóhidat, golyóscsapágyat és talán még a bicikli őse is az ő nevéhez fűződik.
A kiállításon azonban nemcsak a régi, megsárgult rajzok láthatók, hanem az ezek alapján (fából, vászonból) megvalósított modellek is. Sőt, ráadásul ott láthatjuk a modern korban készült változatokat, pl. a híres Alfa Romeo autógyár motorját, búvárórát, és egy igazi versenybiciklit is.
A kiállítást szemlélve legtöbbször talán az merül fel a látogatóban: vajon miket találna ki Leonardo, ha ma élne?
A kiállítás nyitva: 2005 május 29.-ig Helye: Fővárosi Szabó Ervin Könyvtár Központi Könyvtár Budapest, 1088 Szabó Ervin tér 1. (bejárat: Reviczky u. 1.) Telefon: 411-5000E-mail: info@fszek.hu Honlap: www.fszek.hu
