Joggal kérdezhetitek, hogy ha már űrturizmusról beszélünk, akkor már nincs sok idő hátra, hogy bárki befizethet egy föld körüli utazásra, a holdra szállásra, vagy egy nagyobb űrútra. Jó lenne, ha ilyen egyszerű lenne, ám Simonyi Károly útja azért mégsem volt ennyire kézenfekvő. A magyar utas több mint 20 millió dollárt fizetett azért, hogy két hetet az űrben töltsön, s a kilövés előtt is hosszú kiképzésen vett részt, hogy valóban jól érezze magát az űrben. A felkészülés ideje alatt meg kellett tanulnia, hogy milyen az élet a súlytalanságban, hogyan alszanak az űrhajósok, sőt Simonyi a nagy semmittevés helyett, ugyanúgy részt vesz az űrhajósok kutatásaiban.
A sikeres start után múlt hétfőn dokkolt az űrhajó a Nemzetköz Űrállomáson, az ISS 15-ön. A magyar űrhajós nem érkezett üres kézzel az űrállomásra, egy különleges hatfogásos ebédet hozott ajándékba a legénységnek.
De vajon milyen lehet az élet az űrállomáson?
Semmiképpen se úgy képzeljétek el a napjaikat, mint itt a földön, hiszen az űrállomás a Földet napjában többször is megkerüli, így 45 percig van ott fönt éjszaka, és 45 percig nappal. Ez a váltakozás problémát okozhat az űrhajósok alvásában is, hiszen egy folyamatos alváshoz nincs meg az elegendő 6-8 óra. Hogyan alszanak tehát? Először is a súlytalansággal kell megküzdeniük, hogy alvás közben ne repkedjenek. Ezért hálózsákban töltik az éjszakát, sőt a hálózsákot is lekötik egy gyenge gumiszíjjal, hogy azt az érzetet keltsék, mintha egy ágyban aludnának. A szemükre fekete szemvédőt tesznek, így nem veszik észre a világosságot.
Simonyi az űrben ugyanúgy dolgozik, mint a többi kutató, tehát unatkozásra nem nagyon marad ideje. Elmondása szerint zenét azért fog hallgatni, hiszen magával vitt egy mp3-as lejátszót, főleg klasszikus és rockzenével. Az illusztris utas indulása előtt elindított egy saját oldalt is, ahol naponta friss bloggal - www.charlesinspace.com - jelentkezik, sőt kérdezni is lehet a Károlyt, nemcsak angolul, hanem magyarul is várja az érdeklődők kérdéseit.
Látható-e az űrállomás a földről?
Igen a Nemetközi Űrállomást szabad szemmel is megfigyelhetjük, főleg tiszta égbolt alatt, ahol nem zavarják a sötétséget a városok fényei. Ilyenkor egy nagyon fényes csillagként repül el fölöttünk az űrállomás, 8 kilométer/ másodperces sebességgel. Így Simonyi terve, hogy kis hazánk felett Radnótit fog szavalni, úgy valósulhat meg, hogy a vers első két sorát tudja elmondani.
Azaz a következőt: " Nem tudhatom, hogy másnak e tájék mit jelent, nekem szülőhazám itt e lángoktól ölelt kis ország, messzeringó gyerekkorom világa."
Rádiókapcsolat az űrrel
Április 13-án 8 perces sikeres rádiókapcsolat létesült a budapesti Puskás Tivadar Távközlési Technikum és a Nemzetközi Űrállomás között, melynek során a diákok többek között arról érdeklődtek, hogy hogy érzi magát az űrhajós a súlytalanságban, milyen érzés az űrállomásról letekinteni a Földre, melyik könyv vagy személyes tárgy volt nagy hatással rá a karrierje során.
Simonyi válaszaiból megtudhattuk, hogy őt is elérte az űrhajósokra jellemző hátfájás, hogy a magyar sikerműszer, az űrhajósok sugárterhelését mérő Pille egyik mérőfejét a saját hálózsákjába tette, s hogy a Föld gyönyörű az űrből nézve.
A visszaút
Az űrturista eredetileg a tervezett időponthoz képest egy nappal később ér csak földet, mivel az eredetileg kijelölt landolási terület nem biztonságos. A leszállás április 21-én közép-európai idő szerint fél három körül kerül sor.
A leszállás elhalasztásának a fő oka, hogy az eredetileg tervezett leszállóhely részben elmocsarasodott, és veszélyes lenne a landolás, és a mentés. Az újonnan kijelölt hely megközelítéséhez viszont máshol kell a Szojuznak fékeznie, és a leszálláshoz szükséges térbeli helyzetet pedig egy nappal később éri el az űrállomás. A hazaút idején sem lesz egyedül Simonyi, mellette az orosz Mihail Tyurin és az amerikai Michael Lopez-Alegria ül majd, akik már huzamosabb időt töltöttek a Nemzetközi Űrállomáson - az ő helyüket veszi át Kotov és Jurcsihin, akikkel még április 7-én startolt a magyar űrhajós.
