A sors irányította a szerkesztők kezét, amikor elkezdték az új lemez készítését. A terv olyan tiszta és egyszerű volt, színészek mesélnének, énekelnének. Ám alighogy belekezdtek a felvételekbe az egyik mesélő már nem folytathatta a munkát. Kaszás Attila kórházba került és hirtelen meghalt. Az addig elkészült tizennyolc perces anyag viszont megmaradt, s a lemez innentől kezdve önálló életre kelt.
- A Magyar Katolikus Rádióból kért fel E. Román Kata, hogy készítsünk egy meselemezt - meséli Pápai Erika, a lemez szerkesztője- rendezője, közreműködője. - Mikor én elkezdtem a munkát, Attila már kórházban volt. A már korábban felvett hanganyag kész volt, s mikor meghalt, világossá vált számunkra, folytatnunk kell a munkát, hogy a mesék eljussanak Jancsikához és most már Lucához is. Mindannyian tudtuk, hogy Attilának fontos a felvidéki és a magyar kultúra összekapcsolódása, ezért kerestem meg a Ghymes együttesből Szarka Gyulát és Szarka Tamást.
Az egyik lemezt a Ghymes hanganyaga tette teljessé, a másikon pedig színészkollégák mesélnek. Igazi összefogás a lemez, ahogy a szerkesztők, művészek mondják, s valóban: örömteli munka, a szeretet sugárzik belőle. A lemez elkészült, ötezer példányban megjelent, s már megvásárolható a boltokban. Fontos megemlíteni, hogy a lemez valamennyi közreműködője ingyen dolgozott, s a kiadvány teljes bevétele a Kaszás Attila Szellemi Hagyatékának Ápolásáért létrehozott Közhasznú Alapítványon keresztül Kaszás Jancsikáé.
