Mikor először hallottam róla, rögtön felkaptam a fejemet. Meseterápia?
Ilyen még nem volt, vajon mi lehet ez?
Amikor kiderült, hogy ez a terápia Boldizsár Ildikó nevéhez fűződik, máris úgy éreztem magamat, hogy igen, aki hozzá fordul segítségért az jó kezekben lesz. Hiszen Ildikó már évek óta foglalkozik mesékkel, mondhatni mese az élete, meséket szerkeszt, ír, mesél, mesékről tart előadást. A meseterápia viszont egy kicsit más, de hogy mit is jelent ez pontosan, ezt tőle kérdeztem meg.
Hogyan dolgozik a meseterapeuta, hogyan képzeljük el?
Ugyanúgy, mint más terapeuta. Én is egy rendelőben rendelek, de a hozzám fordulókat a mesék segítségével vezetem el a gyógyulásig. Itt nagyon fontos megemlíteni, hogy mindig az illető ?saját? meséjével kezdjük a munkát. Először mindenkit megkérek, hogy mesélje el a valamikori vagy éppen a mostani kedvenc meséjét, aztán összevetem az emlékeit a mese eredeti szövegével. Sokszor az derül ki, hogy a páciens szinte teljesen ?átírta? az eredeti mesét, mégpedig épp a saját sorsa szerint. Olyan is előfordult már, hogy egy bizonyos részre nem emlékezett valaki, pedig épp ebben a részben talált volna megoldást az elakadásaira.
Ilyenkor jön a te szereped? Tovább mesélsz, vagy rávezeted az illetőt?
Igen, az nagyon informatív számomra, hogy hol akadt el valaki saját meséjében. S itt fontos megemlíteni, hogy minden betegségnek vagy egyensúlyvesztett állapotnak megvan a maga meséje, és akkor tudok a legtöbbet segíteni, ha a mesét és az embert egymásra ismertetem. A többi már az ő dolguk.
Tehát a meseterápia lényege ez, de hogyan tovább, mi a te feladatod ebben a folyamatban?
Azzal, hogy megtalálom az illető meséjét, még egyáltalán nincs megoldva semmi. Sokszor az is előfordulhat, hogy nem tud mit kezdeni a saját meséjével, s ilyenkor segítségre van szüksége. Hiszen minden mese az egyensúly elvesztéséről és újramegtalálásáról szól. Feladatomnak tekintem, hogy a mesék közvetítésével megtaláljam a páciens számára az elveszett vagy éppen még nem talált utat, amely kivezeti őt a bajból és kulcsokat adjak a kezébe ahhoz, hogy az út során elé tornyosuló kapukat, ajtókat, sziklatömböket ki tudja nyitni.
Egy-egy terápia mennyi ideig tart?
Ez természetesen egyénektől függ, van akinek elég 3-4 alkalom, mert csak átmeneti krízist kell helyre tenni, s ilyenkor a páciens a mese szimbólumai segítségével hamar rájön a megoldásra, de van akinek hosszabb időre van szüksége a mese rejtett energiáinak a kiaknázásához, azaz a kiút megtalálásához.
Furcsa, ahogy beszélgetünk, folyamatosan gondolkozom, hogy nekem mi a kedvenc mesém, s nem jut most egy sem az eszembe, ez mennyire jó vagy rossz?
Mindenkinek van olyan meséje, melyet kitüntetett figyelemmel kezelt valamikor, de ezeket mindannyian elfelejtjük, hiszen a komoly felnőtt világban már úgy gondoljuk, hogy nincs szükségünk mesékre. Pedig nem így van. Nekem már sokszor egy-egy motívum, egy-egy érzés is segít a mese megtalálásában, de az is jó, ha az illető elkezd mesélni magáról, s akkor a sorsáról nekem eszembe jut egy mese vagy mítosz.
Ha viszont arra gondolok, hogy a mai gyerekek rengeteg televíziós mesét néznek, és a szülők egyre kevesebbszer olvasnak fel, akkor nekik hogyan lesz kedvenc meséjük?
Sokszor jönnek hozzám gyerekek is - bár elsősorban felnőtteket fogadok a terápián -, s amikor kérdezem tőlük, hogy mi a kedvenc meséjük, számomra ismeretlen, a tévében látott sorozatmeséket sorolnak fel. Ilyenkor először is nagyon-nagyon sokat mesélek nekik, hogy legyen meseélményük. Feladni csak akkor szoktam, amikor valaki nem rendelkezik képalkotó fantáziával, azaz nem tud képekben gondolkodni. A probléma a mai gyerekeknél ugyanis inkább az, hogy képi világba születnek bele, kisebb a képzelőerejük, viszont sokkal több információt tárolnak. Ha a gyerek hallgatja a mesét, a szívével lát, ha pedig nézi a mesét, jó esetben is inkább csak információkat gyűjt.
Hol alkalmazható, milyen esetekben használ a meseterápia?
A meseterápia minden életkorban, és minden életszituációban használható, hiszen majdnem mindegyikhez tudnék egy-egy mesét kapcsolni. Amiképpen minden lábra illik egy topánka, azonképpen mindenkinek megvan a maga meséje is, legyen az kisgyerek, kamasz, fiatal felnőtt, egyedül maradott. El kell hinni, hogy a mesének hatalmas ereje van, s valóban tud segíteni, csak meg kell találni az adott élethelyzethez és egyénhez kapcsolódó mesét, s ha megvan akkor kezdődik a csoda, a gyógyulás.
Hogyan választasz mesét?
Recept erre nincs, jó ember- és meseismerőnek kell lenni, és időt kell szánni a hozzám fordulókra, s akkor megtalálom a neki való mesét. De ahogy két egyforma betegség sincs, úgy két egyforma mese sincs, ezért nem vihetem át egyik betegségről a másikra ugyanazt a mesét.
A meseterapeuta minden mesét ismer?
Nagyon sok és sokféle mesét ismerek, népmesét, klasszikust, magyart és külföldit egyaránt. Hogy mindet ismerem, azt nem állítanám, de mivel már 25 éve foglalkozom a mesékkel, nyugodtan kijelenthetem, hogy rengeteg történet kering a fejemben.
Mit ajánlasz a mai szülőknek, milyen mesékkel ismertessék meg a gyerekeiket?
Ahogy már mondtam, fontos, hogy olvassanak a gyerekeknek mesét, de külön kell kezelni a képes mesekönyveket és a nem képeseket. Tudom nehéz a gyerekeket rábeszélni, hogy egyes mesékhez nem nézegethet képeket, de higgyék el, hogy ha egyre többször olvasnak fel ilyen mesét, előbb-utóbb már nem is kell a kép. A képeket a gyerekeknek saját maguknak kell elkészíteniük, ez a lényeg. A felolvasott mese mellett nagyon jó, ha fejből is mondanak a szülők meséket a gyerekeknek, mert ennek a mesélésnek a hangulata semmivel sem pótolható, ezenkívül erősíti a szülő és a gyerek kapcsolatát, sőt ezek a kitalált mesék talán még a szülőnek is jót tesznek.
Jó mesélést kívánok mindenkinek!
