Az elmúlt napokban ritka pillanatok tanúi lehettünk, amikor egy igazi indiánt hallhattunk beszélni arról, hogy az emberi faj, akárhol él is ezen a földön, mégis csak egy család, ugyanazokkal a szükségletekkel.
E szükségletek egyike - és talán a legalapvetőbb - a víz. Az elem, amelyet - ahogy az "indián tanító" fogalmazta meg, a Földanya juttat számunkra, hogy szomjunkat csillapítsa. A víz nem csupán bizonyos szükségletek kielégítését szolgálja, annál sokkal többet jelent az emberek számára. Ez a többlet, pedig az, hogy az éltető Víz körforgása révén összeköt bennünket, csobogása történeteket mesél és juttat eszünkbe.
Mindezeket a gondolatokat Mr. Scott Frazier, a Holló törzs és nebraskai Santee sziú család tagja osztotta meg velünk előadásai során. Mr. Scott több generáció óta foglalkozik az indián egészséggel és oktatással. Az elmúlt heteket a Magyarországi Üzleti Tanács a Fenntartható Fejlődésért valamint a THEODORA Közhasznú Alapítvány, illetve az Egyszervolt a Magyar Gyermekulturáért Alapítvány meghívására töltötte Magyarországon.
Az ősi kultúra és törzsi hagyományokat fiatal korában még
édesapjától és nagyapjától hallotta, akikkel a törzsi vezetők és
bölcsek tanácskoztak. Ezekről a témákról tartott előadásokat
nemzeti és nemzetközi megközelítésben az elmúlt harminc évben.
Körútjának mostani állomásai Budapesten és az agglomerációban voltak. Programjában éppúgy szerepelt a Budapesti Corvinus Egyetem nagyelőadója, mint a legegyszerűbb vidéki kisiskola tanterme.
Elmesélt történetei mindig az emberek közti kapcsokat tárták fel. Szavai rávilágítottak arra, hogy felmenőinktől oly sok mindent kaptunk, - vagy talán az előadás szellemében inkább úgy lehetne fogalmazni, hogy felmenőink oly sok mindent megőriztek számunkra. Megőrizték a tudást, megőrizték számunkra a természeti értékeket.
A természet egyik legalapvetőbb értéke a mindannyinkat összekötő víz, míg társadalmunk egyik alappillére a család. Előadónk a családnak az indián társadalomban betöltött szerepéről is beszélt. Elmondta, hogy a társadalmi háló, a társadalom szövete nem engedi kihullani azokat, akik elvesztették családjuk fő támaszait, a szülőket. Ezeket a személyeket a törzsek mindig örökbe fogadják. Az előadások hallgatósága minden esetben tanúja lehetett egy eredeti indián örökbefogadási szertartásnak. Az örökbefogadott személy már nincs többé egyedül, családi támasz nélkül a világon. Fraizer mesélt a családhoz kapcsolódó ízekről: "A nagymama süteménye mindenkinek a legfinomabb a világon." - mondta, beszélt a nagyszülők bölcsességéről, illetve az idősebb generáció tanításának és szeretetének mindenkori viszonzásáról. Szólt arról, hogy aki nem ismeri múltját, nem lelheti jövőjét.
A családdal, mint alapvető értékkel vont párhuzam után kanyarodott vissza tanítónk a víz témaköréhez, és elmondta, hogy az emberiség nagy családja generációról generációra tovább kell, hogy adja az értékeket összekötve múltat a jelennel, mint ahogy a víz összeköti az embereket. A folyók, tengerek, és a víz többi formája nem elválaszt egymástól, hanem összeköt minket, és ez még a mai felgyorsult világban sincs másképpen.
Az elmúlt 5 évben Mr. Scott Frazier a Native Waters-nek dolgozott, a WET projekt (Water Education for Teachers) program-menedzsereként és jelenleg ügyvezető igazgató és őslakos kapocs a WET projektben. Az Exxon Corporation USA-nál töltött idő alatt Mr. Frazier mint egyfajta vízörző, igyekezett megtartani a természetes vizeket Billings Montana Olajfinomítónál. Az Exxonnál töltött 10 év alatt felismerte a víz számos adottságát és a felelősségünket abban a tekintetben, hogy a vizet tiszta, használható állapotban visszajuttathassuk a forrásához. A Native Waters program-koordinátoraként kihívásnak érezte az ősi kulturálistudományok és a nyugati tudományok vegyítését. Az ember és a természet egyensúlya megértetését tűzte ki célul. Mint a Native Waters ügyvezető igazgatója tanulmányokat készített a World Indigenous Conference on Education,Buffalo Bill Historical Society in Cody, Wyoming for the plain Indian Forum számára illetve a Mexikóban tartott World Water Conference témájaként is a Víz szentségét jelölte meg.
Mr. Frazier számtalan munkatapasztalattal rendelkezik, mióta elhagyta a Quaker Boarding School-t, ahova Pennsylvániában járt. Dolgozott az Erdőszolgálatnál tűzoltóként, az Exxon Corporation USA-nál mint folyamatirányító és csőszerelő továbbá építőmunkásként, őslakos művészként, fodrászként és üzletvezetőként is. Kommunikáció és Ősi Tanulmányok terén szerzett diplomát Billings, Montanában a Montana State University keretében. Kazánszerelő és fodrász képesítése mellett Ősi Amerikai babakészítő díjjal is rendelkezik, melynek egy darabja a Hampton Múzeumban megtekinthető.
