Magyarországon azonban még senki sem gazdagodott meg képregény-készítésből, pedig a XIX. Század második felében maga Jókai Mór honosította meg hazánkban a műfajt. Jókai az Üstökös című lapban ? Jankó János rajzoló segítségével ? jelentette meg Magyar Miska és Német Miska történeteit, amelyből megtudhattuk, hogy a németek a gyenge láncszemek, a magyarok pedig furmányosak és örök győztesek. Majd később ő írta meg a Gömböc és Csukli című sorozatot is, amelynek címszereplője egy házaspár volt. Kicsi, széle-hossza 1 férfi, és egy nyakigláb, 1szálbélű nő társasági kalandjaival ismerkedhetett meg a szalonjáró középosztály.
A műfaj igazi sikereit akkor érte el, amikor megindult a kivándorlás Amerikába. Rengeteg, különböző nemzetiségű ember próbált egymással szót érteni, egy nyelven megtanulni, írni, olvasni. Ezt a tömeget fölösleges lett volna sűrűn teleírt hasábokkal stresszelni, senkinek sem voltak hosszú órái egy-egy cikk elolvasására, így hát létjogosulttá vált a képregény. Néhány kép, kevés szöveg, nagy információtartalom, ebben rejlett az új műfaj titka.
A népszerűséget azonban nem volt elég megszerezni, meg is kellett őrizni a gyorsan tanuló népesség érdeklődését. Így aztán megjelentek a fantasztikus figurák, elsőként Superman. Az új megahős UFO volt, aki jobban repült előrenyújtott jobb ököllel, mint Charles Lindberg. Európa azonnal elkezdett fanyalogni. Minek ez a sok misztikum? Hol marad a realitás, az életszerű történetek? ? harsogták a műfaj kritikusai. Amerikát azonban nem érdekelte a fanyalgás. Superman mindenki kedvencévé vált.
- folytatjuk -
