A botrány egy videojáték és egy tragédia kapcsán indult el. Az új videojáték erôszakos, agresszív, obszcén, ám sok uniós országban sikert aratott, Angliában viszont nem is engedték, hogy forgalomba hozzák.
A tragédia pedig Németországban történt, ahol egy 18 éves fiú- aki ideje nagy részét ilyen játékok játszásával tölti ? valóban lôtt, s több iskolatársát megsebesített.
Az igazságügyi EU biztos, Frattini szerint egységes szabályok kellenek, amelyek megbüntetik mindazokat, akik törvénytelenül árulnak, és nem ellenôrzik a vevô személyazonosságát. A szigorítás mellett már négy éve érvényben van az a szabályozás, hogy a játékok dobozán feltüntetik a korhatárt, de a kereskedelmi gyakorlatban nem lehet minden egyes vásárlót leellenôrizni, s azt sem, hogy a boltból hova jut a játék.
- ?A baj nem itt kezdôdik - véli Takács Rita, médiapedagógus-, hogy mit veszünk meg, s mi van ráírva. Ez már egy folyamat eredménye. A legnagyobb baj, hogy minden szülôben él egyfajta tévhit, hogyha a gyereke számítógépen játszik, vagy tévét néz, akkor csöndben ?elvan?, s olyan szépen eljátszik egyedül. Igen ám, de ez egy látszólagos aktivitás, hiszen valójában a gyerek nem csinál semmit. Az agy azt éli át, hogy történik vele valami, kap új élményeket, de nem járul hozzá cselekvés. S a legnagyobb baj, hogy így nô az agresszivitás, amely egy idô után egyre erôsebb lesz, s kirívó esetekben tragédiába is fulladhat.?
Német felmérések szerint a tízéves fiúk fele olyan játékokkal játszik, amelyet csak 16 éves kor felett szabadna felhasználniuk, s 16 évesen olyanokkal, amelyekkel már felnôttek játszanának. Azoknál a gyerekeknél, akik naponta több órát töltenek el a gép elôtt, azoknak romlik a tanulmányi eredményük, torzul a személyiségük, csökken az empátiakézségük.
Ennek ellenére a videojátékokat betiltani nem lehet, sôt a tiltás lehet, hogy pont az ellenkezôjét váltaná ki a felhasználókból. Itt inkább az odafigyelés, a gondos szülôi hozzáállás segíthet.
- ?Bizony eltiltani nem jó, sôt a mai korban jó is, hogy megtanulja használni a számítógépet, csak ezt is ésszel kell megtanítani. Középsôs, nagycsoportos óvodással is odaülhetünk már a gép elé, de csak is akkor, ha mi is ott vagyunk mellette, s szigorú idôkorlátot szabunk a játéknak. Ez az elsôdleges odafigyelés, hogy mindig szabjuk meg, hogy mennyi ideig ülhet ot. Az ajánlott idô: félóra.
A másodlagos odafigyelés pedig, hogy mit néz, milyen tartalommal találkozik. Semmiképpen nem jók az agresszív, lövöldözôs, stratégiai játékok. Hiszen a gyerek egy mágikus világban él, számára a realitás még nem annyira kézzel fogható. S ha ezt összekutyuljuk, amit ezek a játékok nagyszer?en meg is tesznek, akkor a realitás összemosódik a gyerek mágikus világával. Ezek után csoda-e, ha azt az erôszakot, amit lát, a valóságban is alkalmazza, vagy alkalmazni szeretné??
Az EU-ban most botrányt keltô videojátékot Angliában például forgalomba sem hozták. Mondhatjuk, hogy az az angolok elôbb járnak, mint mások, jobban odafigyelnek, hogy mit hoznak forgalomba. Egy biztos, hogy az Angliában m?ködô civil szülôi szervezetek befolyása nagyon erôs, amelyet persze maximálisan ki is használnak. Hasonló megmozdulások persze nálunk is vannak, de sajnos kézzel fogható eredményeket még nem sikerült felmutatniuk.
