A Műcsarnokban most nyílt meg a Kempelen- Ember a gépben címmel médiaművészeti és történeti kiállítás, amelyen megcsodálhatjuk Kempelen Farkas sakkozó és beszélőgépét, illetve a mai feltalálók csodáit. Köztük pl. a portréfestő gépet, a követő gépet és egyéb érdekességeket.
Ha kíváncsiak vagytok, hogy hogyan is működnek ezek a technikai csodák, akkor feltétlenül látogassatok el a Műcsarnokba, ahol a kiállítást május 28-ig tekinthetitek meg.
Ki volt Kempelen Farkas, s mi volt a sakkozógép története?
Kempelen Farkas 1734-ben született Pozsonyban. Igazi polihisztor volt, sokféle tudományos témakör érdekelte, és szerteágazó tudományos tevékenységet folytatott. Mérnöki munkái között szerepelt: a schönbrunni szökőkútrendszer tervének elkészítése, a budai vár vízellátásának megoldása, a pozsonyi hajóhíd megtervezése, gőzgépet tervezett (tárgyalt Wattal, a gőzgép tökéletesítőjével, angliai utazása során), nyomtatógépet tervezett vakok számára, és egy a Száva és az Adriai-tenger között húzódó csatornarendszer építésével is foglalkozott.
Legjelentősebb találmánya a beszélőgép volt, amit süketnémáknak és beszédhibásoknak tervezett, mégsem erről híresedett el, hanem a sakkozógépről.
Legjelentősebb találmánya a beszélőgép volt, amit süketnémáknak és beszédhibásoknak tervezett, mégsem erről híresedett el, hanem a sakkozógépről.
De vajon mi volt a sakkozógép titka?
A sakkozógép, vagy sakkautomata olyan hírességeket győzött le, mint például Napoleon, II. Frigyes porosz uralkodó, vagy Edgar Allen Poe amerikai író és költő. A korabeli feljegyzések szerint Napóleon egyszer szabálytalanul lépett a táblán. Az automata először újra a helyükre tette a figurákat, majd a császár második hasonló kísérlete után lesöpörte a táblát, ami felettébb imponált Napóleonnak.
A titok a gépben rejlett, azaz a gépben profi sakkozók ültek, akiket Kempelen szerződtetett. A nézők persze már akkor is kételkedve álltak a gépezet előtt, s csak akkor akarták elhinni a trükköt, hogyha a gépet kinyitották. Természetesen Kempelen segédje mindig megmutatta a gép belsejét, de a benne rejlő sakkozót még mindig nem látták, hiszen az egy másik rekeszben rejtőzött. Kempelen profi sakkozók sorát szerződtette, így soha nem ugyanaz az ember rejtőzött el a gépben. Kész csoda, hogy a sakkozók megőrizték a feltaláló titkát, s így a sakkozógép még a mai ember számára is maga a csoda.
A titok a gépben rejlett, azaz a gépben profi sakkozók ültek, akiket Kempelen szerződtetett. A nézők persze már akkor is kételkedve álltak a gépezet előtt, s csak akkor akarták elhinni a trükköt, hogyha a gépet kinyitották. Természetesen Kempelen segédje mindig megmutatta a gép belsejét, de a benne rejlő sakkozót még mindig nem látták, hiszen az egy másik rekeszben rejtőzött. Kempelen profi sakkozók sorát szerződtette, így soha nem ugyanaz az ember rejtőzött el a gépben. Kész csoda, hogy a sakkozók megőrizték a feltaláló titkát, s így a sakkozógép még a mai ember számára is maga a csoda.
A gépben rejtőző sakkozónak egy kis sakktáblája volt, s a gépezet felépítése olyan trükkös volt, hogy egy mechanikai megoldással az ábrázolt török karjára, illetve a látható táblára vitte át azt, amit a gépben rejtőző sakkozó a kis tábláján lépett. A korabeli sikerhez persze az is hozzájárult, hogy jó volt a rendezés. A török figurája mellett nagy kandalábereket állítottak fel, amelyek fényénél nem tűnt fel, hogy a török bábu feje egyben kémény is, amelyen távozott a belül lévő olajmécses füstje.
A több mint 200 éves találmány nemcsak az embereket ejtette ámulatba, hanem a nyelv alakulására is hatással volt. A német getürkt szó, amely "odacsalt"-at jelent, szintén a sakkozó törökre utal, aki odacsalta, ámulatba ejtette a közönséget.
Kempelen Farkas sakkautomatájának titkát az alkotó haláláig, 1804-ig nem leplezte le senki, aztán az automata a 19. század első évtizedeiben újabb fénykort ért meg New York-ban, a Broadwayn. Ám a negyvenes évek elején a korszerű technikával eljött az ipari kor, Kempelen automatája vásári látványossággá vált, s titkát egyetlen dollárért leleplezték. Végül 1854-ben egy múzeumi tűz áldozatává vált. Rekonstruált változatát most a Műcsarnoki kiállításon láthatjátok.
