Érdekes egy hagyomány a tüzijáték. Látványos, szép, mégis kézzel foghatatlan. Csak pár durranás, szép színek, hangok és különböző formák. Az öröm, a rácsodálkozás pár pillanat, mégis mindenki rohan, tömegben nyomorog és nézi, nézi, ámul és bámul. Vajon mi a titka? Mi a vonzó ebben a 5 ? 10 percben, amely egy-egy ünnep hangulatára felteszi a koronát? S egyáltalán mi az a tüzijáték?
Tüzijáték már az ókori kínai feljegyzésekben is szerepel. Először a kínaiaknál találkozhatunk vele, kb. i.e. 2000-ben említik először a petárdák összetételét, azaz a salétromot, ként, szén tartalmú tüzijátékszereket. A csodálatos"fénylények"már akkor is emelték az ünnepek, felvonulások hangulatát. Ezek a vegyi szerek nem tűntek el a felejtés ködében, sőt egyre jobban fejlesztették, később petárdákat, rakétákat, és görögtüzeket is alkottak. Így került az ősi kínaiak után a VIII. században az arabok kezébe a titok, akik karavánok segítségével juttatták el Európába ezt a hagyományt. A XIII. századtól a XVIII. századig közel 500 évig a tüzijáték nem a szórakozásban volt fontos, hanem a harcászatban. Később fontos szerepet kapott a bányászatban, ahol kb. 230 évig alkalmazták a petárdákat. Érdekes tény, hogy a bányászatban a feketelőport először hazánkban használták"jövesztésre"Selmecbányán, amit később egész Európában átvettek.
Ám a hadi alkalmazás mellett, nagyobb eseményeknél is használták ? igaz ritkán - a tüzijátékot. Feljegyzések szerint, Magyarországon először Mátyás király és Beatrix esküvőjén, a Visegrádi Palotában lehetett látni. Később nemcsak az uralkodók kiváltsága volt ez a szórakozás. A XVIII. század végétől már magánszemélyek is rendezhettek tüzijátékot - és rendeztek is, főleg házasságkötések alkalmával. Magyarországon a századfordulón szerveződött iparrá a tüzijátékgyártás, ebben vezető szerepe volt Emmerling Adolfnak. Ő szervezte meg, először 1938-ban a Szent István-napi tüzijátékokat a Gellért-szobor körül. Később államosították üzemét, és a tüzijáték időpontja is módosult, április 4.-e lett, a helye pedig a Citedalla alatt volt. A ma már hagyományosnak mondható augusztus 20-i tüzijáték megrendezése sem volt mindig döccenőmentes. Évekig betiltották az eseményt, s először 1966?ban lőtték ki a petárdákat, amelyeket ma is, minden év augusztus 20-án csodálhattok meg.
A korábban kizárólag Budapesten megrendezett tüzijáték szerencsére már az ország több pontján is látható. Vidéki nagyvárosok is rendeznek tüzijátékokat, amelyeket nyaralás közben is megnézhetek. Sőt a tüzijáték nemcsak az állami ünnephez kötődik ma már. Rengeteg más esemény, (születésnap, átadó ünnepség) fő attrakciója, így egy kicsit vesztett az újdonságából és varázsából. Ám mégis, ha azt mondom: augusztus 20., akkor mindenki a látványos tüzijátékra gondol. Remélem, ti is megnézitek!
