Sötétek voltak a jelzőlámpák, rendőrök irányították a forgalmat vasárnap délután a Közlekedési Múzeum mögött. A forgalom szerencsére nem volt jelentős; bár cowboyok kergettek indiánokat, Schumacherek előztek lélegzetelállító sebességgel Alonsókat a kanyarokban, komolyabb rendőri készültségre inkább csak a Petőfi Csarnoknál rendezett Magyar Honvédelem Napja miatt volt szükség: a szomszédos Városligeti KRESZ Parkban legfeljebb biciklis lurkók keresztezték kapákkal és seprűkkel felszerelkezett gyalogos szüleik útjait.
"Nem gondolom, hogy bárkinek leesne az ujjáról a jegygyűrű, ha fogná magát, és mondjuk lefestené valamelyik környékbeli játszótér kerítését" - magyarázza egy élesebb kanyar sepregetése közben Gerendai Károly, a Sziget Szervezőiroda ügyvezető igazgatója. "Ha valamit megtehetünk magunktól is, nem kell arra várni, hogy felismerjék és megoldják a problémát az illetékesek. Én úgy gondolom legalábbis, együtt jár bizonyos kötelességekkel az, ha társadalomban él az ember."
A Szeretem Magyarországot Klub tagjai például a Városligeti KRESZ Park felújítását érezték feladatuknak. A hetvenes-nyolcvanas években ez volt Budapest legnagyobb oktatóparkja, ám a rendszerváltás után - a tulajdonos fővárost is beleértve - senki nem érezte feladatának, hogy gondozza, fenntartsa a parkot. A táblákat azóta lelopták, az útfestések lekoptak, a pályát benőtte a gaz. Igaz, ezen mindmáig legfeljebb bosszankodott az, aki egyáltalán még emlékezett a parkra. Sáfár Zoltán, a Godot Galéria és Dumaszínház alapítója azonban nem elégedett meg ennyivel: egy városligeti biciklizés alkalmával ígéretet tett gyerekeinek, hogy megpróbálja megmenteni a KRESZ Parkot, s ennek érdekében klubtársaihoz, a Szeretem Magyarországot Klub tagságához fordult.
A történet nagyjából ennyi: a támogatók (a klub tagjai mellett a többi közt a Főut-Vonal Kft, az Allianz Hungária, a Siemens, az ELMŰ és a FŐKERT) néhány hét alatt újrafestették az útburkolati jeleket és a környékbeli padokat, legyártották, majd kihelyezték a szemétgyűjtőket, a forgalmi lámpákat, illetve a KRESZ-táblákat és tartóoszlopaikat. Az oszlopokra feliratok is kerültek, amelyek nemcsak azt magyarázzák el a gyerekeknek, hogy az adott KRESZ-jelzés mit jelent, hanem egyszersmind jelzik is a fém-tolvajoknak: az oszlopok nem alumíniumból készültek, vagyis számukra értéktelenek. Nem úgy a gyerekeknek, akik a parkban biciklizve játékos formában tanulhatják meg a közlekedés alapszabályait, a forgalomban történő helyes viselkedési formákat, és a biztonságos kerékpáros közlekedést. A park ráadásul számos további lehetőséget tartogat: a Közlekedési Múzeum munkatársai múzeumpedagógiai foglalkozásokat tartanak majd itt, az Országos Balesetmegelőzési Bizottság és a Budapesti Rendőrfőkapitányság szakemberei pedig közlekedésbiztonsági oktatásra fogják használni a területet.
Szakemberek, vállalkozók, támogatók és civil önkéntesek összefogásának köszönhetően vasárnap délutánra, amikor a Szeretem Magyarországot Klub a park átadását meghirdette, már "csak" a gazolás, a virágültetés és a padok lefestése maradt hátra. Itt söprögetett az említettek mellett Geszti Péter, Bródy János és Müller Péter Sziámi, valamint számos más híresség a klubból, de akadtak bőven ismeretlen önkéntesek is: felújították a park andráskereszttel ellátott vasúti átkelőjét, a KRESZ Park körforgalma a Clark Ádám térihez hasonló virágdíszítést kapott, de jutott egy-egy cserép növény a közlekedési táblák tetejére is.
"Én itt nőttem föl, nekem megmaradt az itteni biciklizések élménye. Bűn, hogy hagyták így elveszni a parkot" - mondja egy útelágazódással arrébb Galambos Péter műsorvezető, majd, miután félreugrunk elektromos kisautóval száguldó kisfia elől, így folytatja: "Nem is az a lényeg, hogy a gyerekek itt megtanulnak közlekedni, vagy sem. Az akció üzenete a lényeg, az, hogy a saját környezetedet kell első körben rendbe tenned."
A többi már azon múlik, hogy átjön-e az üzenet - folytathatnának. Mert a közlekedést tanulni kell: autóval, biciklivel, egymás között; szóban, tettben, és apu helyett is.
