Nem kell messzire mennünk, ha más szokásokat, hagyományokat keresünk. Elég itt Európában körülnéznünk. Franciaországban például a karácsonyi ajándékokat a gyerekek újév napján kapják meg, úgy mint Angliában, ahol régen szintén ezen a napon ajándékozták meg az emberek egymást. Ilyenkor divat volt szegfűszeggel tűzdelt narancsot, rozmaring csokrot, marcipánt, bort vagy mézeskalácsot ajándékozni. A kései karácsony ünnepe talán Oroszorrszágban a legjelentősebb. Szilveszterkor, érkezik meg szánján a Fagy apó, teli zsákkal, sok ajándékkal. Segítője a Sznyegurocska ? Hópelyhecske ? akivel közösen megajándékozzák a gyerekeket.
Egy kicsit lejjebb Cipruson érdekes szokás dívik: úgy tartják, hogy a szigetet az év fordulóján apró démonok szállják meg, akik feldúlják azoknak a házát-lakásást, akik nem biztosították be magukat kellőképpen. Ezért a gondos háziasszonyok eltorlaszolnak ajtót-ablakot és a háztetőre palacsintát és kolbászt tesznek, hogy elnyerjék a kis démonok jóindulatát.
Ám azt is fontos megjegyezni, hogy ha szilveszter, akkor világszerte mindenki kíváncsi a jóslásokra, hogy vajon mit hoz a jövő. Régen a lányok azt szerették volna tudni, hogy mikor mennek férjhez, s ezért hajszálra kötöttek egy aranygyűrűt, majd üres pohár fölött meglóbálták, ahányszor megpördült, annyi év után mentek férjhez.
De jóslás területén a legdivatosabb talán az ólomöntés volt. Amilyen formát vett fel az ólom, és persze amit benne láttak, aszerint próbálták kitalálni a jövőt. Az ólom mellett gyakran a dióbélből való jóslást is alkalmazták: ha a feltört dió bele száraz volt, akkor sovány esztendőre kell számítani hangzott a jóslat.
És persze szilveszterkor mindenki keresi a szerencséjét, ezért eszünk malacot, lencsét és még ki tudja, hogy hány féle ételt. De szerintem teljesen mindegy, hogy ki mit eszik, hogy ki mit ünnepel, a lényeg, hogy mindenkinek kívánjunk Boldog Új Évet!
