A koronavírus-járvány hatására a gyerekek 85%-a használja iskolai feladatok megoldásához az internetet, de majdnem ennyiük számára cél a videónézés, a kapcsolattartás vagy a játék is. A szülők fele egy-két órára, 20%-uk két-négy órára korlátozza a netezéssel töltött időt, de minden harmadik gyermek korlátlan időt tölthet a hálón.
A válaszadók fele szembesült már a nethasználat káros következményeivel
– derül ki az INNObyte Informatikai Zrt. online kutatásából.
Az INNObyte Informatikai Zrt. nem reprezentatív, online, országos kutatásában 119 családban 210 gyermek okoseszköz-kezelési szokásait vizsgálta, különös tekintettel az internetes biztonságukra.
A családok 78%-a rendelkezik mobiltelefonnal, 56%-a laptoppal, 50%-a tablettel. Asztali számítógép minden negyedik, egyéb okoseszköz minden ötödik családban van, konzol játékgép pedig 15%-uknál. A kutatás eredményei arra is rávilágítanak, hogy a gyermekek 60%-ának van már mobiltelefonja, 40%-ának saját tabletje vagy laptopja, 15%-ának pedig asztali számítógépe, okoseszköze vagy játékkonzola. A vizsgált családok
mindössze két százalékánál fordul elő, hogy a gyermek nem használ internetet.
A megkérdezett családokban a gyermekek 50%-a egyáltalán nem használhatja sem a szülő munkagépét, sem a mobiltelefonját, 25%-uk azonban alkalmanként, 15%-uk hetente, de felügyelet mellett, 10%-uk pedig akár felügyelet nélkül is hozzáfér.
Az interneten igénybe vett szolgáltatásokra hatással volt a koronavírus-járvány, ezért a válaszadók gyermekeinek 85%-a használja az internetet tanuláshoz, de minden ötödik gyermek nem közvetlenül iskolához kötődő tanulás céljából is. Többségükre (80%) jellemző, hogy videókat (YouTube, Netflix stb.) néznek, a weben kommunikálnak (70%), vagy játékokkal töltik az idejüket (60%), és
minden harmadik gyermek fenn van valamelyik közösségi oldalon is.
A szülők legtöbbször korlátozzák az internethasználatot: minden ötödik gyermek napi maximum egy órán, minden harmadik egy-két órán, 20%-uk azonban már akár két-négy órán át, a maradék 30% pedig korlátlanul böngészhet a világhálón. A legtöbb szülő ugyanakkor nem akadályozza sem hálózati (62%), sem eszközszinten (58%) a gyermekek számára az internet bizonyos részeihez való hozzáférést. Akik foglalkoznak ezzel, azok főként a szerencsejátékkal kapcsolatos, a szexuális, valamint az erőszakos tartalmak kiszűrésére figyelnek. Aki nem korlátozza a gyermekét, leginkább azért teszi, mert megbízik benne, vagy mert jelenleg is csak felügyelet mellett tanulhat, játszhat vagy böngészhet. A kitöltők 10%-a jelezte, hogy nem jártas a korlatozás technikai lehetőségeinek ügyében, és szeretne segítséget kérni.
A válaszadók fele találkozott már az internethasználatból adódó káros következményekkel.
A legtöbben függőség kialakulására panaszkodtak,
tehát hogy a gyermekük nem vagy csak nehezen szakad el a géptől. A családok 15%-ánál fordult elő, hogy a gyerek olyan felületre tévedt, amely erőszakos vagy felkavaró tartalmat közölt. Szintén 15%-uk gyermekével vették fel a kapcsolatot ismeretlenek, és 14%-uké esett már cyberbullying áldozatául. A gyerekek 90%-ával az iskola vagy a szülő – legtöbb esetben mindkettő – elbeszélgetett már a világhálón leselkedő veszélyekről, 10%-ukkal viszont senki.