Gyerekek és veszélyek – felmérés az internethasználatról

A koronavírus-járvány hatására a gyerekek 85%-a használja iskolai feladatok megoldásához az internetet, de majdnem ennyiük számára cél a videónézés, a kapcsolattartás vagy a játék is. A szülők fele egy-két órára, 20%-uk két-négy órára korlátozza a netezéssel töltött időt, de minden harmadik gyermek korlátlan időt tölthet a hálón.

A válaszadók fele szembesült már a nethasználat káros következményeivel

– derül ki az INNObyte Informatikai Zrt. online kutatásából.

Az INNObyte Informatikai Zrt. nem reprezentatív, online, országos kutatásában 119 családban 210 gyermek okoseszköz-kezelési szokásait vizsgálta, különös tekintettel az internetes biztonságukra.

A családok 78%-a rendelkezik mobiltelefonnal, 56%-a laptoppal, 50%-a tablettel. Asztali számítógép minden negyedik, egyéb okoseszköz minden ötödik családban van, konzol játékgép pedig 15%-uknál. A kutatás eredményei arra is rávilágítanak, hogy a gyermekek 60%-ának van már mobiltelefonja, 40%-ának saját tabletje vagy laptopja, 15%-ának pedig asztali számítógépe, okoseszköze vagy játékkonzola. A vizsgált családok

mindössze két százalékánál fordul elő, hogy a gyermek nem használ internetet.

A megkérdezett családokban a gyermekek 50%-a egyáltalán nem használhatja sem a szülő munkagépét, sem a mobiltelefonját, 25%-uk azonban alkalmanként, 15%-uk hetente, de felügyelet mellett, 10%-uk pedig akár felügyelet nélkül is hozzáfér.

Az interneten igénybe vett szolgáltatásokra hatással volt a koronavírus-járvány, ezért a válaszadók gyermekeinek 85%-a használja az internetet tanuláshoz, de minden ötödik gyermek nem közvetlenül iskolához kötődő tanulás céljából is. Többségükre (80%) jellemző, hogy videókat (YouTube, Netflix stb.) néznek, a weben kommunikálnak (70%), vagy játékokkal töltik az idejüket (60%), és

minden harmadik gyermek fenn van valamelyik közösségi oldalon is.

A
szülők legtöbbször
korlátozzák
az internethasználatot: minden ötödik gyermek napi maximum egy
órán,
minden harmadik egy-két
órán,
20%-uk
azonban már akár két-négy
órán
át,
a maradék 30% pedig korlátlanul böngészhet a világhálón. A
legtöbb szülő ugyanakkor nem akadályozza sem
hálózati (62%), sem
eszközszinten (58%) a gyermekek számára az internet bizonyos
részeihez való hozzáférést. Akik foglalkoznak ezzel, azok főként
a szerencsejátékkal kapcsolatos, a szexuális, valamint az
erőszakos tartalmak kiszűrésére figyelnek. Aki nem korlátozza a
gyermekét,
leginkább azért teszi, mert megbízik benne, vagy mert
jelenleg
is csak felügyelet mellett tanulhat, játszhat vagy böngészhet.
A kitöltők 10%-a jelezte, hogy nem jártas a
korlatozás technikai lehetőségeinek
ügyében,
és szeretne segítséget kérni.

A válaszadók fele találkozott már az internethasználatból adódó káros következményekkel.

A legtöbben függőség kialakulására panaszkodtak,

tehát hogy a gyermekük nem vagy csak nehezen szakad el a géptől. A családok 15%-ánál fordult elő, hogy a gyerek olyan felületre tévedt, amely erőszakos vagy felkavaró tartalmat közölt. Szintén 15%-uk gyermekével vették fel a kapcsolatot ismeretlenek, és 14%-uké esett már cyberbullying áldozatául. A gyerekek 90%-ával az iskola vagy a szülő – legtöbb esetben mindkettő – elbeszélgetett már a világhálón leselkedő veszélyekről, 10%-ukkal viszont senki.