Gyöngyös Kalotaszeg, kékfestők és díszítők

Képző

Április végén nyílt meg a fenntartható hagyomány jegyében a 17. Élő Népművészet – Országos Népművészeti Kiállítás, amelyre a szakmai zsűri által kiválasztott népi kézműves tárgyak legszebbjei kerülhettek. A legkiválóbbak Gránátalma-díjban, arany, ezüst és bronz oklevélben részesültek. Folktrend-díjat kaptak azok az alkotások, amelyek különösen innovatívnak bizonyultak.

Már az online megnyitón jó néhányan reményüket fejezték ki, hogy élőben is megtekinthető lesz a nagyszabású seregszemle, és a kívánság most teljesült: élő tárlatvezetésen vehettek részt a jelentkezők.   

Május 15-én Péter Szidónia népi iparművész, kurátor vezette körbe a látogatókat a helyszínen, a Hagyományok Háza termeiben és folyosóin, majd a nem messze található, műhelyeket is működtető Magyar Népi Iparművészeti Múzeum helyiségeiben.

Az alkotók a legkülönbözőbb anyagokat használták fel a nemeztől és vászontól a fán, a kerámián át a bőrig és a fémig, de láthattunk sásból, vesszőből font tárgyakat és lószőrből készült, különleges ékszereket is, összesen 1533 alkotást, egyéni alkotók és közösségek munkáit egyaránt. A kétórás vezetés során a résztvevők kiválasztották a számukra legkedvesebb darabokat, amikről többet is megtudhattak.

Különlegesség az a száz fehér zászló, mely az aulában látható, és a Trianon óta eltelt száz évet jelképezi.

A folyosókon tájegységek szerint csoportosított tárgyegyütteseket láthattunk Zalától a Dél-Alföldig, Erdélytől a Zoborvidékig, és mintázatokkal, készítési technikákkal ismerkedhettünk a legkülönfélébb helyszínekről. A legenda szerint a székelyföldi színes szoknyák jellegzetességéhez tartozik például, hogy a színek a keletkezés helyét is megörökítik: a több zöld szín erdőt, a barna hegyet jelöl, és ha kék csíkot is látunk, folyó szeli át a vidéket.

A motívumok a készítők leleménye szerint a legkülönbözőbb helyekről: ingujjról, lepedőről, alsószoknyáról kerülnek át a mai használati tárgyakra: ruhára, lakástextíliára, ékszerre. Találkozhattunk kelengyével, pogácsaszaggatóval és -tartóval, hangszerekkel és bicskákkal, mézeskalácsöntő-formával és díszes faládákkal.

„Leggyöngyösebb” tájegységünk Kalotaszeg, a húsvéti tojások piros színe pedig a feltámadás reményét fejezi ki – tudtuk meg a tárlatvezetőtől, akinek minden tárgycsoporthoz külön története van, és napokig tudna mesélni.

A tájegységek művészete után a Magyar Népi Iparművészeti Múzeumban a pásztorélet kellékei, a gyermekek számára készített berendezési tárgyak és játékok, kékfestő-kiállítás, az emeleten szobabelső és szakrális tárgyak, a templomokban használatos arany- és ezüsthímzéses kelmék, díszes bibliák várják a látogatókat.

A Hagyományok Házában újraindultak az offline tanfolyamok.

Tárlatvezetőnk elmondta: az érdeklődők betekinthetnek az egyes kézműveságak munkájába, de akár komolyan is foglalkozhatnak valamelyikkel, egészen a mesterré válásig. Örülnének, ha minél több fiatal kedvet kapna, hogy ősi mesterségeket tanuljon, és egy következő kiállításra akár már pályaművet is benyújtson.

A helyszínen látott tárgyak készítőinek elérhetőségét megadhatják azoknak az érdeklődőknek, akik valamelyikbe „beleszerettek”, és rendelnének attól a műhelytől, ahol a szívvel-lélekkel készült használati és dísztárgyak születnek.

A képek a szerző fotói.