Csobayné Pintér Éva helyi idegenvezető, lokálpatrióta szenvedéllyel kutatja és mutatja be Győr történetét. Eddig ötven tematikus sétát dolgozott ki, és rendszeresen tart élményvezetéseket. A barokk jelenléte olyan kimeríthetetlen a városban, hogy Éva több olyan sétán is kalauzol helyieket és turistákat, amelyek különböző megközelítésben dolgozzák fel a korszakot: Látogatás a győri bencéseknél, Mesélnek a házak, Barokk barangolások, Mária Terézia nyomában, Templom-túra, Angyalséta, A szálak Ausztriába vezetnek, A barokk varázsa.
„A barokk megjelenése Győrben a jezsuiták 1627-es letelepedésének köszönhető – kezdi a történelmi ismertetőt. – 1634 és 1641 között építették templomukat, majd a rendházat és az iskolát. Az ő érkezésük előtt többségében protestáns volt a város. Az ellenreformáció, a katolikus egyház erősödése a gazdag kereskedővárosban maga után vonta számos szerzetesrend letelepedését. Sorra épültek ispotályaik, templomaik. A barokk pompa a katolikus egyház erejét sugallta, és gyűjtötte a híveket. A gazdagodó polgárság anyagi támogatásával a barokk jegyében újították meg a város régebbi templomait.
A ma is látható paloták a nemesi családok jelentőségét igazolták, és a társasági élet színterei voltak. Mária Terézia idején közel tizenkétezer lakójával az ország tizenegyedik városa volt Győr. A jezsuiták feloszlatását követően, 1802-ben a bencések kapták meg a másik rend épületegyüttesét. A kora barokk értékek közül a templom kápolnáin kívül a refektórium, a rendház díszlépcsőháza és a múzeumpatika stukkódíszítése különleges. A Loyolai Szent Ignác-templom mai szépségének teljességét Paul Troger késő barokk freskófestőnek köszönhetjük. Ma a Szent Mór Bencés Perjelség és a Czuczor Gergely Bencés Gimnázium őrzi ezeket az értékeket.”
A tematikus séták közül mi a Barokk barangolásokhoz csatlakoztunk. Ikonikus épületeket ejtettünk útba: az Apátúr-házat, a Zichy-palotát és olyan csodálatos templomokat, mint a székesegyház, a bencés és a kármelita templom. „A város kulturális örökségének szemmel láthatóan legnyilvánvalóbb és legfontosabb értéke maga a barokk városkép. Győr állandó barokk díszlet, ám a színfalak mögé is érdemes bekukkantani; különleges a Zichy Ferenc püspök életét bemutató kiállítás a Káptalandombon, a gyönyörűen restaurált Loyolai Szent Ignác-templom csodálatos 17. századi kora barokk kápolnái, a megújult Nagyboldogasszony-székesegyház Könnyező Szűz Mária-kegyképe, a kármelita templom loretói kápolnája. Jelentősek a szakrális értékek a városban. A Káptalandomb nemzeti emlékhely, az egyházmegyei kincstárban őrzött értékek közül számos liturgikus tárgynak különleges története van.”
A város rejtett kincseinek felfedezését segíti Csobayné Pintér Éva, aki nemcsak a történelemről, de kedves történeteket is mesél: „Győr a műemlékeket tekintve a harmadik leggazdagabb város Magyarországon, a barokk mintavárosaként is emlegethető. A látvány magáért beszél, én pedig igyekszem megidézni a kort, hogy a látogatók megértsék, miért volt szükség erre a pompára, csillogásra és túlzásokra. A barokk korszakban Győr társasági élete virágzott. A polgárok gazdagodásával a városban megjelentek a paloták és a nemesi udvarházak. A barokk stílus nemcsak az épületek külsejét, hanem a belső tereket is jellemezte: freskók, stukkók és más díszítések tették különlegessé ezeket az otthonokat.”
A gazdagon díszített belvárosi barokk épületek majd’ mindegyikén a zárt sarokerkély a legszembetűnőbb építészeti elem. Közel negyven számolható meg belőle. A városlakók ezekről figyelhették az eseményeket, több irányból is jól belátható volt az utcakép. A sarokerkélyek nagy száma tükrözi a város gazdagodását, hiszen a bonyolultabb építészeti megoldások az előkelőséget és a rangot jelezték. A helyi legendák szerint ezeknek az erkélyeknek a sokasága még a pletykák terjedését is segítette.
Elidőzünk a csoporttal a Bécsi kapu téren, ahol furfangos építészeti megoldással elért szemfényvesztésre hívja fel a figyelmünket idegenvezetőnk: „Az egykori várkapuval szemben épült sárga Ott-palota jellegzetessége a díszes kovácsoltvas erkély, az építtető Ott család címere egy unikornis alakjával, valamint a homlokzat tetején húzódó barokk vázasor. A ház azonban leginkább azért érdekes, mert homlokzata a valóságosnál nagyobb épület látszatát kelti. A második emeleti ablakok spalettái mindig zárva vannak, ugyanis az épületnek ez a része valójában csak egy úgynevezett felfalazott attikafal, amit a tető elé emeltek. Ezt csak akkor vehetjük észre, ha oldalról nézünk fel az épületre.”
A barokk összkép bemutatása után azokat a rejtett szépségeket is megnézhetjük, amelyek csak időszakonként látogathatók; ilyen például a Püspökvár a Káptalandombon, kisebb templomok, kápolnák, a bencések múzeumpatikája, a kármeliták könyvtára, az Apátúr-ház díszterme. Figyelemre méltók a külső városrészek barokk értékei is, hiszen Újváros, Nádorváros, Sziget, Révfalu templomai együtt rajzolták meg a barokk Győr képét.
Csobayné Pintér Éva turisztikai projektjeivel olyan új stílusú idegenvezetést honosított meg a városban tizenegy éve, amelyekre a helyiek is visszatérő „turisták” a saját városukban. Őket a korszak várostörténeti eseményei, a polgárság gazdagodásáról szóló történetek, a város élénk kulturális életének megismerése érdekli. A külföldiek az Európa-hírű neves barokk – itáliai és osztrák – művészek győri alkotásain lepődnek meg: „A 17–18. század polgári építészetének elemei között még hosszan megtalálható volt a reneszánsz hagyománya, hiszen a várépítésen dolgozó olasz építőmesterek, akik közül jó néhányan letelepedtek Győrben, szívesen alkalmazták a reneszánsz formakincsét. Ezeket az emlékeket a rejtett belső udvarok toszkán oszlopos tornácai, árkádsorai őrzik.”
A korhoz kapcsolódó turisztikai attrakció az a barokk fesztivál, amelyet minden év augusztusában rendeznek meg a városban. Az utcákat, tereket, palotákat ilyenkor benépesítik a korhű ruhákba öltözött gyerekek, hölgyek, polgárok, színészek, zenészek. Az események sorából kiemelkedik az esküvői ceremónia, amelyen a győriek vidám násznépkent asszisztálnak az esküvőhöz, amelyre valóban házasulandó párok jelentkezését várják a szervezők minden évben. A barokk időutazás „díszvendége” Mária Terézia. A korabeli források alapján megrendezett ceremónia költségeit a város állja, a jókedvet a násznép adja, a szerelmet pedig a mátkapár hozza.
Fotó: Bach Máté / Kultúra.hu
