A gyulai múzeumban őrzött avar kori leletre, amelyről vélhetően egy korábbi publikációkból értesültek az ausztriai kiállítás szervezői, Liska András régész, a közgyűjtemény szakmai vezetője bukkant 1993 áprilisában. Mint az Erkel Ferenc Kulturális Központ és Múzeum NKft. az MTI-nek eljuttatott közleményében felidézi, egy terepbejáráson, egy mezőgazdasági tábla közepén látta meg a korai avar korszak jellegzetes leleteit: két vaskengyelt, egy csikózablát és egy hevedercsatot a földből frissen kiszántva. A leletek egy temetkezési áldozati gödörben pihentek a 7. század óta.
„A halotti áldozat szokása a belső-ázsiai származású avarok első generációjával érkezett a Kárpát-medencébe. A temetési szertartást követően, valószínűleg egy áldozati szertartás során, a sírtól elkülönítve ásták el a túlvilági létre szánt tárgyakat, mint például az elhunyt kedvenc lovának szerszámzatát” – idézi a közlemény Liska Andrást.
Az alsó-ausztriai Schallaburg várkastélyában november 6-ig látható tárlat számos hazai, köztük a szentendrei Ferenczy Múzeumi Centrum, a debreceni Déri Múzeum, a pécsi Janus Pannonius Múzeum és más, európai múzeumi gyűjteményből kölcsönzött műtárgyakkal mutatja be a hunok, az avarok és a honfoglaló magyarok történetét, tárgyi hagyatékát, a korszak politikai és kulturális kölcsönhatásait.
A tárlat arra keresi a választ, hogy kik voltak azok a lovas nomád népek, amelyek évszázadokon át formálták a Kárpát-medencét, az Alsó-Duna-vidékét és a mai Ausztria keleti részét is, mi motiválta őket arra, hogy elinduljanak nyugat felé, és miért voltak képesek egyesek tartós birodalmakat létrehozni, míg mások szinte nyomtalanul eltűntek. A kiállítás azt mutatja be, hogy nemcsak a Földközi-tenger környékének lakossága, valamint a germán és szláv népek tették Európát azzá, ami ma. A kelet-európai sztyeppei társadalmak és az eurázsiai füves sztyeppék is jelentősen hozzájárultak Európa fejlődéséhez – írják.
Nyitókép: a kiállítás helyszíne, Schallaburg vára. Forrás: schallaburg.at
