Pentelei Molnár János már az 1910–20-as években elismert alkotó volt. Több ösztöndíjat nyert. 1915-ben Állami nagy aranyérmet kapott Paprika csendélet című alkotásáért. A díjat Rippl-Rónai József elől hozta el.
Az uralkodó, I. Ferenc József császár és király is kifejezetten kedvelte a munkáit, számos alkotását megvásárolta a Budai Királyi Palotába, és szívesen adományozta bibliai témájú festményeit, oltárképeit az egyházaknak. Pentelei a Benczúr Gyula iskola növendéke, később a Benczúr Társaság elnöke, több képzőművészeti kiállítás kurátora volt.
Pentelei Molnár János pályája elején elsősorban az elesettekkel és szegényekkel, majd bibliai kompozíciókkal foglalkozott. Rövid pályafutására portré-, életkép-, tájkép- és csendéletfestészete tette fel a koronát, általa vált a korában és napjainkban is népszerűvé.
Az 1878-ban született alkotó fiatalon, mindössze 46 évesen hunyt el 1924. november 10-én, ecsettel a kezében, a gyulai József nádor Tüdőszanatóriumban. A kórteremben is festett ugyanis, utolsó ismert műve a Gyulai őszi táj kukoricatörés után.
A festőművész kedvelt, egyúttal azonban nem teljesen feltárt öröksége külföldön ezernél több, idehaza néhány száz alkotás formájában forog kézen, gazdagítja gyűjtők anyagát. Művei szerepelnek a Magyar Nemzeti Galériában és megvásárolhatók aukciósházakban.
Halálának 100. évfordulója alkalmából idén tavasszal Dunaújvárosban (a korábbi Dunapentelén, a festő szülőhelyén), majd Perkátán, ősszel pedig Gyulán látható a gyűjtemény.
A Gyulán megvalósuló kiállítás a Boda József magángyűjtő tulajdonában lévő kollekcióból több mint 40 festményt mutat be. A tárlat, amelynek kurátora Gyarmati Gabriella művészettörténész, november 17-ig látható a Kohán Képtárban.
