Gyulán is jár az Örökség
A szerkesztők szólnak építéstörténetéről, a lakók, tulajdonosok életéről, mai, hosszú ideje méltatlan állapotáról, s arról, hogy Gyula város önkormányzata végre megkapta az állami tulajdonból ki nem adható műemléképület vagyonkezelési jogát, s tervei szerint megújul a kastély és kertje, kulturális, közösségi központ otthona lesz. A Harruckern ?Wenckheim?Almásy-kastély históriájának szemelvényeit mondja el a művészettörténész, a kastély kutatója a lap hasábjain.
Hatodik esztendeje a Kulturális Javak Bizottsága közreműködésével hoz egységes szemléletű döntéseket a KÖH Műtárgyfelügyelete. Az elmúlt évben hetvenkilenc tételről, festményről, iparművészeti alkotásról, könyvről, kéziratról, levéltári iratról mondta el véleményét, szakmai állásfoglalását a bizottság. Ezekről is olvashatunk a márciusi számban.
A Kulturális Örökségvédelmi Hivatal Nyilvántartásának adatrevíziója, térinformatikai feldolgozása 2009-ben kezdődött meg, azzal a kiemelt céllal, hogy majd elkészülhessen Magyarország térinformatikai ?műemléktérképe?. A sokrétű, rendkívüli pontosságot igénylő szakmai munka sok elismerést, legalább annyi vitát, nemegyszer ellenérzést váltott ki. A lap fontosnak tartja, hogy közreadja azt az írást, amely elemzi, értelmezi az eddig eltelt időszak tevékenységét.
Hogyan alakul a hazai lakásállomány sorsa? Merre van a kiút, egyáltalán van-e meghatározható kiút a műemléki védettségű lakóépületeket és az új építésű ingatlanokat egyaránt érintő gazdasági problémák egyre élesebben jelentkező köréből? Erről szól a négyrészes sorozat, melynek második írása a 19. oldalon kapott helyen, természetesen ezúttal is összefüggésben a kulturális örökséggel.
Betörők jártak egy budapesti lakásban tavaly novemberben. A művészettörténész szakmában sem ismert, ám művészeti alapismereteit, képzettségét otthonról hozó festő, Kernstock Ágoston nyolc olajfestményét vitték el. Nemcsak névhasonlóság, unokatestvéri kapcsolat fűzte az alkotót Kernstok Károlyhoz, a 20. század első felének meghatározó művészéhez. Családi hagyaték részét képviselték a művek, amelyekről most a lapban írnak.