Milyen nyelv a magyar? címmel jelent meg Nádasdy Ádám kiskönyve, amely a magyar nyelv iránt érdeklődőket avatja be az alapokba.

Egy nyelvet, amit több mint 13 millióan beszélnek, nem
veszélyezteti semmi – mondta Nádasdy Ádám a Milyen nyelv a magyar? című
könyvének rendhagyó online bemutatóján. „Hány szegény gyerek örülne Európában,
ha ennyien beszélnék a nyelvét! Kevesebb például a görög, szlovák, észt anyanyelvű.
Az izlandit 360 ezren beszélik, igaz, a sziget speciális körülményeket teremt.
Van egyetemük, és soha nem néztek még egymásra azzal, hogy gyerekek, hagyjuk, beszéljünk
inkább angolul.”

Ha egy nyelvet egymilliónál kevesebben beszélnek, az veszélyeztetett – tette hozzá a nyelvész. „Akadnak a Kárpát-medencében olyan részek, ahol a magyar nyelvet veszélyezteti a többségi nyelv elnyomása.”

Nádasdy Ádám Nyáry Krisztián felvetésre, hogy nehéz nyelv-e a magyar, úgy felelt: „az anyanyelv elsajátításban nincs különbség, a csecsemők minden nyelven másfél-két éves korukban tanulnak meg beszélni. A magyar mint idegen nyelv jelenthet nehézséget mondjuk egy kínai számára, de nem komplikáltabb, mint megtanulni olaszul. Egy angolnak a cseh nyelv elsajátítása éppolyan nehéz, mint a magyar, noha a cseh és az angol »unokatestvérek«. A lényeg, hogy hasonlít-e az illető anyanyelvére.”

Nádasdy Ádám hozzátette: vannak nyelvek, amelyeknek számos dialektusát tartják számon, ilyen például az olasz. Az orosz ellenben egészen egységes, noha hatalmas területű ország. A magyar elég homogén nyelv, nincsenek benne rendkívül eltérő dialektusok. „Nem tudjuk, miért van így. Több elmélet létezik, ám egyik sem bizonyított. Akad, amelyik szerint azért ilyen homogén a magyar nyelv, mert évszázadokon át más idegen nyelvekkel körülvéve élt. A másik, hogy a török időkben sokaknak kellett elvándorolniuk egyik helyről a másikra, ilyenkor lecsiszolódik a nyelv, akár az erős sodrású vízben a kavics. A magyarban talán a csángó dialektus kelt hasonló érzést, mint egy észak-olasznak a szicíliai beszéd. Besántatok a meszenát? – mondták, mikor ott parkoltunk az autóval, ez annyit tett: bezártátok az autót?”

Nádasdy Ádám a „kell-e védeni a nyelvet?” felvetésre hangsúlyozta: kívánatos, hogy embereket ne fosszanak meg az identitásuktól, ne tiltsanak el senkit az anyanyelve használatától, vagy ne parancsolják a nyelvet az otthonok falai közé. Ez inkább társadalmi, politikai kérdés. „Nyelvészi szempontból nincsenek kritériumok, hogy mi volna a nyelvromlás. Ilyen alapon Róma városában már kétezer éve tart a nyelvromlás, nézzék meg, mit tettek a latinnal. Ha Cicero feltámadna, szívinfarktust kapna.” A nyelv továbbra is a kommunikáció eszköze marad – tette hozzá Nádasdy Ádám. „Olyan ez, mintha valaki az öltözködési szokások romlására panaszkodna. Hogy bezzeg a nagyanyám még hogy felöltözött, ma meg farmerben rohangásznak emberek az utcán. Senkitől nem akarom elvitatni az álláspontot, hogy Kazinczy esszéi szebben vannak megírva, mint Bibó vagy Pilinszky esszéi, bár én ezt épp fordítva látom.”

A nyelv a gondolkodás lenyomata, szól a közkeletű vélekedés, Nádasdy szerint azonban ezt a kutatók nem tudják biztosan. „Aki magyar, az azt fogja gondolni, hogy az őszibarack és a sárgabarack ugyanannak a növénynek a két változata, noha a botanika egyáltalán nem így tartja. Más nyelvekben a két gyümölcs neve egészen eltérő. Magyarban lehet olyat kérdezni, hogy milyen barackot vettél? Őszit vagy sárgát?”

A magyar nyelv finnugor származása tudományos kérdés –
hangsúlyozta a nyelvész.  „Ez nem egy
szabad szemmel látható dolog. Mondhatom például, hogy a gombák növények,
azonban a botanika nem így tartja őket számon.”

A magyar és a finn nagyon távoli rokonok, miként az
angol és az orosz nyelv. „Vissza kell mennünk az időben háromezer évet a közös
gyökerekhez, majd a másik úton elérni a mába. Olyan, mintha lemennénk az egyik
mélygarázs mínusz harmadik szintjére, majd egy másik mélygarázs lépcsőházában
jönnék föl. De fontos kiemelni, hogy a nyelv útja nem azonos az etnikai úttal.
A nyelvészet nem állítja, hogy a magyarok és finnek rokonok, ez az antropológia
kérdéskörébe tartozik.”

Nádasdy Ádám hozzátette: a magyar nyelv is sokat változott az elmúlt évszázadokban. Aki azt gondolja, hogy – előzetes felkészülés nélkül – eredeti olvasatában érti a Halotti beszédet, téved. Megjegyezte: minden nyelvről mindent le lehet fordítani, mert „az Úristen nem teremtett olyan nyelvet, melyen nem olvasható a Biblia”.

Fotó: Burger Barna