Nevét mindenki ismeri hazánkban és a világban egyaránt, az egyik legaktívabb magyar filmoperatőrként játékfilmek, minisorozatok, tévé- és dokumentumfilmek sorát köszönhetjük neki. Ragályi Elemér Kossuth-díjas operatőr, filmrendező 80 éve született.

A rákosligeti születésű művészt tizenévesen inkább a focilabda, mintsem a kamerák világa vonzotta. Az Aranycsapat hatására futballkarrierről álmodozott, édesapja pedig „rendes” szakmát szánt neki, azonban végül mégis színésznek és operatőrnek jelentkezett.   Az első sikertelen felvételi vizsga után a Mafilm stúdiójába szegődött, majd harmadik nekifutásra felvették a Színház- és Filmművészeti Főiskolára. Még főiskolásként fényképezte első filmjét, az Elek Judit által rendezett Meddig él az ember? című dokumentumfilmet, mely díjat nyert a miskolci rövidfilmfesztiválon. Első játékfilmjét is Elek Judit rendezte 1969-ben, Sziget a szárazföldön címmel.

szigetaszarazfoldon
Sziget a szárazföldön (1969). Kiss Manyit a legjobb női alakítás díjával jutalmazták érte
az 1970-es Magyar Játékfilmszemlén

Ragályi rövid idő alatt nagy sikereket ért el. Többek között Zolnay Pállal, Gaál Istvánnal és Mészáros Mártával is dolgozott együtt, és olyan klasszikusok operatőre volt, mint a Sárika, drágám, a Régi idők focija, a Kakuk Marci, a Talpuk alatt fütyül a szél és ő fotózta a Queen ’86-os budapesti koncertjén készült filmet is. Egyedi kameramozgatási technikája – szeretett mindent a néző szemszögéből, kézi kamerával láttatni – hamar ismertté és kedveltté vált.

Sikerei ellenére úgy érzi, a legjobbak közé nem kerülhetett be. „Nagyon színvonalas filmeket forgattam – túlnyomórészt televíziós produkciókat, de a klasszikus első osztályba sosem jutottam be. Annak ellenére, hogy ismert és kapós voltam. Nem volt ügynököm és menedzserem” – nyilatkozta az Origónak.

sarikadragam
  Sárika, drágám (1971). Kern András és Patkós Irma

1988-tól a megújulás reményében külföldre ment, ahol újra bizonyítania kellett. Hamarosan Európa-szerte és Amerikában is jegyezni kezdték a nevét. 15 évet töltött el a tengerentúlon. Stanley Kubrick felfigyelt rá, és meghívta őt otthonába, hogy közösen ötleteljenek egy film terveiről – amely végül sosem készült el.

Hazatérését követően egyebek közt a Szerelemtől sújtva, az Egy hét Pesten és Budán és az Apám beájulna című alkotások forgatásán dolgozott, néhány filmben szereplőként is felbukkant.

2005-ben állt először rendezőként a kamera mögé: a Csudafilm című vígjátékot ő fényképezte, és a forgatókönyvet is együtt írta Kern Andrással, majd a Nincs kegyelemben (2007) az emberölésért ártatlanul elítélt Pusoma Dénes esetét dolgozta fel.   Ő fényképezte Halász Judit első, egész estés koncertfilmjét, majd Szabó Magda Az ajtó című regényének megfilmesítésekor pályafutása során először dolgozott együtt Szabó István rendezővel. „Korábban is beleszóltam a rendező dolgába, de most már tudom is, hogy meg tudok szólalni a saját hangomon, mint rendező. Ha ez egy pillanatra is kiderül a rendező számára, aki mellett operatőrként működöm, akkor az öreg hiba. Az operatőrnek alázattal kell szolgálnia az éppen aktuális filmet” – fejtette ki Az ajtó kapcsán.  

azajto
Az ajtó című film, forgatásán

„Ugyanakkor, ha én filmet rendezek, abba belegebedek. Az igyekezettől, a koncentrációtól és attól a rengeteg plusz feladattól, amellyel ez jár. Fél szemmel rendezem a filmet, a másikkal meg azt nézem, amit az operatőr csinál. Operatőrnek lenni ehhez képest megunhatatlan játék.”Az utóbbi években a tragikomédia és a krimi műfajában is kipróbálhatta magát: operatőrként a Gondolj rám című filmben, majd a Budapest noirban is közreműködött.   Olyan világhírű színészekkel forgatott mások mellett, mint az Oscar-díjas Sir Ben Kingsley, Christian Bale, Robin Williams, Alan Rickman, Sir Ian McKellen vagy Antonio Banderas. Utóbbira így emlékszik vissza: „Hihetetlen sármos, kedves pasi, Rebecca De Mornay halálosan bele volt zúgva, de Banderasnak a fénydublőr jobban tetszett. Hát, ez már olyan rég volt, hogy talán el lehet mesélni.”  

Az egyik legaktívabb magyar filmoperatőr művészien használja a régi és a legújabb filmes technikai megoldásokat is. Az elmúlt negyven év során mintegy száz játékfilmet, minisorozatot, tévé- és dokumentumfilmet forgatott, stílusa a dokumentarizmus és a stilizáció egyfajta ötvözete, még kifejezetten dokumentarista filmjeiben is van poétikus, stilizált elem. Ragályi emellett csaknem egy évtizedig tanított a Színház- és Filmművészeti Főiskolán, több alkalommal is operatőri mesteriskolát vezetett Zsigmond Vilmossal az etyeki Korda Filmstúdióban.

„Nem szeretem, ha egy rossz film a külalakjával csillog; a jól végzett operatőri munkák lelógnak a filmről, és ornamentikának hatnak. Annyira jó egy film, amennyire együttesen jó a forgatókönyve, a rendezője és az operatőre” – vallja.

Munkájáért kapott elismerései között Balázs Béla-díj, kiváló művész cím és Kossuth-díj (1991) is szerepel. A Magyar Filmszemlén hat alkalommal díjazták a legjobb operatőrként, 2012-ben az Aranyszem Operatőr Fesztiválon az év operatőre és a Illés György-díjat vehette át.

A Josephine Baker élete című alkotásért megkapta az Amerikai Operatőrök Szövetségének televíziós díját, 1996-ban a Raszputyin című tévés filmprodukció operatőri munkájáért Emmy-díjjal jutalmazták. 2014-ben Prima Díjban részesült, többször nyerte el a filmkritikusok díját, 2018-ban pedig életműdíjat kapott a Kovács László és Zsigmond Vilmos operatőrversenyen.

A világhírű filmes a hírek szerint új területen is ki akarja próbálni magát ? újabban írással foglalkozik, és egy novelláskötet megjelentetését is tervbe vette.

Forrás: MTI

Nyitókép: A Hold és a csillag forgatásán. Fotó: MTI/H. Szabó Sándor