A Múzeumok éjszakája alkalmából szinte oktoberfest fogadja az érkezőket; a bejárat előtti faasztalnál a Miskolci Kohászati Egyetem egyenruhás hallgatói söröznek és énekelnek kohászdalokat. Mielőtt magunk is a hangulat tetőfokára hágnánk, belépünk a csarnokba, ahol a vendéglátók üdítővel, kávéval és sok kedves, informatív szóval várják a látogatókat.
A tágas, világos térben az egyik oszlopsor mentén csipkésre megmunkált kályhák állnak tornasorban, reggelizőkályha, huzamkályha, oszlopkályha vagy szekrénykályha néven. Mindegyik alkalmas arra, hogy a füstöt rafináltan elvezető zárt részek melletti helyeken egy-egy tál ételt melegen tartson. Odébb utcai lámpák, kandeláberek meredeznek, egy távolabbi sarokban pedig a harangok gyűltek össze a hozzájuk tartozó alkatrészekkel együtt. Aki az összes darab tábláját végigböngészi, nyugodtan elbízhatja magát: máris többet ért a harangöntéshez, mint akármelyik hajdú. A bátrabb nézelődök meg is szólaltatják az Almássy-kastély ebédre hívó bronzharangját, amelyre Walser Ferenc öntő feliratot is formázott: ?Ha szóllok, jöjjetek, jóízűen egyetek!? Megtudjuk, hogy a világ öt legnagyobb harangját Oroszországban öntötték, és hogy az acélharang hangja élesebb, mint a bronzé.
A falon ismeretterjesztő film pereg Végvári Tamás meghitten ismerős hangalámondásával, másutt pedig csinos tabló közli a Miskolci Kohászati Egyetem öntész szakon végzett mérnökeinek névsorát 1968-tól 2009-ig, mintegy iránymutatásul a vígan danolászó miskolci diákseregnek. A tárlat legfrissebb részlege dr. Verő Józsefnek, a kohászati tudományok első magyar doktorának életét és munkásságát idézi meg: a kiállítás bemutatja számos tárgyát az általa írt tankönyvtől kezdve a Kossuth-díján át a kockás füzetig, amelybe szabadidejében Agatha Christie-t fordított angolból.
Amikor a múzeum nemrégiben felhívást tett közzé, hogy jöjjön a szakma és mutassa be termékeit, gyártmányait, a kezdeményezők maguk is meglepődtek, milyen sok - hozzávetőleg nyolcvan - öntöde jelentkezett, az egyszemélyes öntőktől a nagyüzemekig. Van tehát jövője az öntészetnek.
A legérdekesebbet a kupolókemence működését ismertető Demeter Ferenctől tudtuk meg, aki évtizedekig dolgozott erdélyi öntödékben. Azt mondja, hogy az öntödében a legjobb védőruha a meztelenség. Mert amitől egy ing meggyulladna és égetne, az a ruhátlan, izzadt felsőtestről egyszerűen lecsúszik.