A hadikincsektől a katonai sírokig

Közgyűjtemény, levél-, irat- és térképtár, könyvtár, hadisírgondozó és országos hatáskörű hadtörténeti kompetenciaközpont - ez mind a tavaly 100. születésnapját ünneplő Hadtörténeti Intézet és Múzeum, melynek legfontosabb műtárgyaiból nyílt reprezentatív válogatás pénteken.

A Hadtörténeti kincstár kiállított tárgyai között látható többek között a császári-királyi 32. gyalogezred csaknem másfél méter hosszú ezreddobosi díszbotja, báró Simonyi József huszárezredes szablyája, vitéz lófő nagybaczoni Nagy Vilmos vezérezredes, volt honvédelmi miniszter gyalogostiszti és Klapka György honvédtábornok törökös szablyája.

A zászlók közül a két legrégebbi darab 1770-ből a Jászkun huszárezred lovassági és 1835-ből a császári?királyi 60. Wasa-sorgyalogezred zászlaja.

De van itt 19. századi cirádás tiszti tölténytáska, udvari bálra készült, édességrejtő, miniatűr katonai fejfedő, Enigma rejtjelező gép és olyan könyvritkaságok is, mint például egy 1757-es kiadású, francia hadmérnöki kézikönyv.

A Lajta Monitor Múzeumhajót április közepétől szeptember közepéig látogathatjuk a Parlament előtti Duna-szakaszon, a Pákozdi Katonai Emlékparkban található Pákozd-Sukorói Csata Emlékkiállítás pedig március 9-től novemberig fogadja a látogatókat.

A Múzeumok Majálisán a Hadtörténeti Múzeum a Rákóczi Emlékévhez kapcsolódó tematikával jelentkezik, és ehhez a témához illő új múzeumpedagógiai programot is készítenek, szeptember 21-én pedig egy teljes napot szentelnek a Rákóczi-szabadságharc emlékének. Az intézmény idén is részt vesz a Múzeumok Éjszakáján és a Múzeumok Őszi Fesztiválján is.

Az intézet külföldi tevékenységei között szerepel az oroszországi Rudkinóban lévő II. magyar központi katonai temető fogadóépületében nyíló kiállítás, amellyel a Don-kanyarban elesett magyar honvédeknek kívánnak emléket állítani.

Műtárgyaival képviselteti magát az intézet a varsói Lazienki Múzeumban nyíló, a lengyel-magyar kapcsolatok évszázadait bemutató kiállításon, az ukrajnai Lvivben pedig a Juda magyar oroszlánjai Galícia földjén című, az I. világháború magyar zsidó katonáiról készítenek tárlatot.

Az intézmény tervei között szerepel a Lészen ágyú című időszaki kiállítás is a sepsiszentgyörgyi Székely Nemzeti Múzeum 1848/49-es műtárgyanyagából, köztük a Gábor Áron műhelyében készített ágyúval.

Külföldön lesz látható a tavaly elkészült, 170 éves a Magyar Honvédség című vándorkiállítás, és folytatódik a Magyar Honvédség kezelésében lévő haditechnikai parkok és csapattörténeti kiállítóhelyek megújítása. Új csapattörténeti kiállítóhellyel gazdagodik a kecskeméti repülőbázis is.

Zajlik a veszélyeztetett helyszíneken lévő katonasírok feltárása belföldön és külföldön: Felvidéken és Erdélyben i sírrekonstrukciós, temetőfelújítási és emlékműlétesítési munkálatokat végez az intézmény.

Nagy-Britanniában Mészáros Lázár vezérőrnagynak állítanak emléktáblát, Olaszországban két helyszínen végeznek magyar vonatkozású emlékmű-felújításokat, Szlovéniában I. világháborús központi magyar emlékművet avatnak, Törökországban a Gallipoli-félszigeten építenek emlékművet. Emellett számos magyarországi helyszínen végeznek temetőgondozási, feltárási és rekonstrukciós munkálatokat Kisújszállástól Kazincbarcikáig.

Kovács Vilmos ezredes bejelentette: hamarosan elérhetővé teszik az interneten az első világháborús hősi halottak adattárát, amely jelenleg másfél millió nevet és egyéb adatot tartalmaz. Ez az adatsor a második világháborús listával együtt teljességgel egyedülálló. Ilyen, szabadon kutatható katalógussal a nálunk jóval tehetősebb országok hadimúzeumai sem dicsekedhetnek. Az adatbázis az 1956-os és az 1848-1849-es szabadságharcok hősi halottaival kapcsolatos információkkal is gazdagodik.