Noszvajon a Gazdaház, a helyi tájház udvarán álló kultúrpajtában már hosszú évek óta szerveznek változatos tematikájú, közösségformáló programokat, hogy a helyiek és a vendégek megismerhessék a kis bükkaljai falu kultúráját, értékeit, megtanulhassák hagyományait. Az itteniek a fenntartható, lassú turizmus hívei, nem tömegeket akarnak bevonzani, hanem az érdeklődőket megtalálni, megtartani.
A közlekedési árnyékban lévő települést, Bodonyt relatíve zárt közösség lakja. A közeli üdülőövezetek, kiemelt turisztikai célpontok kontrasztjaként itt még fellelhető a hagyományos közösségi normák jelenléte. A kulturális élet legmeghatározóbb eseményeit önszerveződésen alapuló tevékenységek, hagyományos ünnepkörökhöz kapcsolódó, „önműködő” népi szokásokhoz, egyházi ünnepkörökhöz tartozó cselekvések jelentik.
A Karancs hegy lábánál, Palócföld szívében szorgoskodik a Kilincs Egyesület. Meggyőződésük, hogy a falu és a természeti környezet adta lehetőségek munkakultúrája mentén alakult ki évszázadokon át a zene, a tánc, a viselet, a mese, a díszítés, és ez szervezte az emberi kapcsolatokat is. A kultúrpajtában igyekeznek feleleveníteni a régi tudást, és átadni a fiatalabb generációknak is.
Cserje Zsuzsa mindig a színházi fesztiválok lelke volt. Az ezredforduló óta rendszeresen vásárolt és újított fel parasztházakat, amelyek köré rendre szervezett fesztiválokat is. A 2020-ban elhunyt művész emlékére barátai Zsuzsa utolsó házában, kertjében és annak falujában, Terényben szervezik meg a CserjeFesztet évről évre, de nem egyedül. Más pajták is bekapcsolódnak, így az egész falu életre kelhet a fesztivál alatt. Egy héten át alkotói műhelymunkák és produkciók váltják egymást, ahol a fellépők és résztvevők is közös időt töltenek.
A Csíki Család Kézműves Műhelye hosszú évek óta foglalkozik népi kézművességgel és annak oktatásával. 2011 óta használják a vanyarci parasztházat, amelyet 2020 elején kibővítettek egy pajtával. Az építkezés kalákában zajlott a Csűrdöngölő Kulturális Egyesület és a Gorgonczás Népművészeti Egyesület önkénteseinek segítségével. Így lett a vanyarci porta egy olyan közösségi tér, ahol a népművészet komplex módon jut el a látogatókhoz.
A Galga Folk Porta közösségépítés céljával jött létre közel egy évtizede Acsán, a Cserhát lábánál a Felső-Galgamentén. Helyet ad autentikus kézműves-foglalkozásoknak, alkalmat nyújt a helyi népszokások felelevenítésére és megélésére, és helyszínnel szolgál táncházaknak és néptáncoktatásnak is. Közösségi helyszínként működik, melynek célja, hogy bemutassa a magyar népi kultúrát.
A HaZám Kulturális és Lovassport Egyesület célkitűzése olyan gyerekek, fiatalok, felnőttek összefogása, akik a lovaglás szeretetén, a természet tiszteletén túl a magyar kulturális hagyományok iránt is elkötelezettek. A lovassport mindennapi oktatásán túl kulturális programokat is kínálnak, jellemzően negyedévente, különböző jeles napokhoz kötődő rendezvények formájában. Az iskolai szünetekhez igazodva hosszú évek óta bentlakásos és napközis táborokat is szerveznek.
A Csűrdöngölő Kultúrpajtában kiemelt figyelmet szentelnek a népdalnak, táncnak, mesének és a tárgyalkotásnak. A pajtát üzemeltető turai civil szervezet vallja, hogy az élő magyar néphagyomány bemutatásán keresztül átadható a hajdanvolt közösségek összetartozás-élménye. Az ismeretterjesztő foglalkozások és a szakmai fejlesztést elősegítő programok egymást erősítő tevékenységi formák, melyek hátterét az egykori falusi közösség stabil értékrendje adja. A szervezet ezen értékrend képviseletével, kalákára és önkéntes munkára épülő valós közösségi lét rekonstruálásával kíván mintát nyújtani az arra fogékony közönségnek.
További információk és programok a Kárpát-medencei Népi Hálózat honlapján, a nepi.kultura.hu-n!
