Egyesek szerint a mai celebritásimádat gyökerei a romantika korába nyúlnak vissza. Az angliai Warwick Egyetem kutatónője, Elizabeth Barry szerint azonban a folyamat az újságok és magazinok születésének korába, a XVIII. századi nekrológok megjelenéséhez vezethető vissza. Barry szerint ugyanis első alkalommal ezekben válhatott valaki úgy híressé, hogy semmit ne tegyen érte - bár ez akkor nem jelentett túl sokat, hiszen az adott személy már úgyis halott volt.
A kutatónő az International Journal of Cultural Studies című szakfolyóiratban közzétett tanulmányában arról is beszámol, hogy a modern sajtó születésekor a lapoknak ez a része volt a legolvasottabb. Az első celebritások itt a halottak voltak, akiknek váratlan elhunyta, a betegségek, kivégzések vagy éppen furcsa balesetek a kor pletykáinak központi elemeivé váltak.
Külön érdekesség, hogy a gyászjelentéseket tartalmazó lapok kezdetben vallási céllal indultak, és ezek is csak azért kerültek bele, hogy emlékeztessék az embereket: éljenek kegyes életet, hiszen bármelyik pillanatban meghalhatnak. Kezdetben csak az uralkodók, híres művészek és politikusok életéről készült nekrológ, ám hamarosan mindenki olyanról is megjelenhetett halotti beszámoló, akinek életét korábban értéktelennek tartották volna.
A lapok nagyon népszerűek voltak: több tízezer példányban keringtek, ami akkor rekordnak számított. Barry szerint az újságokkal az új városi olvasóközönség igényeit szerették volna kielégíteni. A lapok egyszerre szóltak volna az alsó- és felső-középosztálynak, és az arisztokráciának, ám ez nem mindig sikerült, hiszen a cikkek gyakran populisták és hihetetlenül ostobák voltak .
Ezek a lapok az akkori gyarmatokon, így a későbbi Egyesült Államokban is népszerűek voltak, ám ott még teljesen más hangnemben íródtak: a puritán fogalmazás általában a vallásilag elfogadhatónak tartható halálozásokra fokuszált.
