A miniszter bevezetőjében arra hívta föl a figyelmet, hogy tavaly június elején határozott arról az Országgyűlés, hogy Petőfi Sándor születésének 200. évfordulója alkalmából a 2022-es és 2023-as esztendőt Petőfi-emlékévvé nyilvánítja, és erre a célra 9 milliárd forintot biztosít. Ebből 3 milliárd jut a bicentenáriumi programokra.

Azt várom ettől a kétéves programsorozattól, hogy az egész korszakot kicsit jobban ismerjük meg, mert sztereotípiákban gondolkodunk a magyar történelem legtöbb eseményével kapcsolatban fogalmazott Kásler Miklós, rámutatva, hogy a korszak mondanivalója eszmetörténetileg sokkal több annál, mint amit a felületes emlékezet megőrzött.

Demeter Szilárd hangsúlyozta: – A legnagyobb magyar költő élete jelképesen is átfogja mindazt, amit mi magyar nemzeti kultúraként azonosítunk, ezért az összes programot a Nemzeti Kulturális Alapban Kárpát-medencei horizonton képzeljük el.

Az irodalmi múzeum főigazgatója részletesen ismertette a várható kezdeményezéseket. Elmondta, hogy a bicentenárium alkalmából a Nemzeti Kulturális Alap (NKA) két ideiglenes kollégiuma által kiírt 2 milliárd forint értékű pályázatra március végéig várják a jelentkezéseket.

Demeter Szilárd és Kásler Miklós
Az egyik legfontosabb kezdeményezés a Petőfi-bicentenárium során az úgynevezett Magyar Géniusz-program.

A projekt két nagyobb egységből tevődik össze: egyrészt elindul egy nagyszabású utazó kiállítás, amely, bejárva a Kárpát-medence régióit, mindenkihez elviszi legértékesebb örökségünk kincseit. Másrészt a vidéki múzeumok lehetőséget kapnak arra, hogy megújítsák, átalakítsák, újragondolják állandó, illetve időszakos kiállításaikat. A tervek szerint több mint félszáz állandó kiállítás újul meg.

– Úgy kell elképzelni – magyarázta Demeter Szilárd –, hogy egy-egy vidéki múzeum évente, mondjuk, két- és nyolcmillió forint között költhetett a kiállítására, és most hirtelen kap százmillió forintot. Eddig sem a tudás hiányzott ahhoz, hogy megmutassák, milyen örökséget őriznek ezek az intézmények, hanem a pénz. Most a pénzt biztosítjuk, és reméljük, hogy egyfajta gyűjteményi bumm lesz ennek a következménye. Reméljük, bárhova megyünk a Kárpát-medencében, találkozhatunk a saját örökségünk, saját múltunk nagyszerűségével.

Az irodalmi múzeum főigazgatója kitért az úgynevezett Petőfi-klubokra is.

Ezekről elmondta, hogy olyan szerveződések, amelyeket a közművelődési munkatársak működtetnek, és céljuk, hogy az előre összeállított menülistában megtalálják és fogadják a településre érkező programlehetőségeket. A Petőfi-klub-hálózat tehát a kultúrához való hozzáférést szolgálja. 2022-ben 100 településen, jövőre pedig 200 településen lesz ilyen klub.

A megemlékezéssorozatban a magyar kultúra külföldi képviselői, a Liszt-intézetek hálózata is rész vesz, a Petőfi-bicentenárium keretében az eddig pályázott összeg duplájáért szervezhetnek programokat szerte a világon – tájékoztatott.

Fontos lehetőséget jelent az is, hogy a bicentenárium keretében 66 közgyűjteményben szerveznek olyan eseményeket, múzeumpedagógiai programokat, amelyek tárgyi örökségünkre fókuszálva mutatják be kulturális kincseinket. 

Az NKA további 700 millió forintot különített el arra, hogy a különböző intézmények, civil szervezetek, egyesületek a maguk rendezvényével csatlakozhassanak a bicentenárium ünnepségeihez.  

A miniszteri biztos arról is beszélt, hogy az irodalmi múzeum több régi álma is megvalósul az emlékév kapcsán. A Magyar Irodalmi Emlékházak Egyesületének koordinálásával, az önkormányzatok és fenntartók együttműködésével a megnyíló NKA-pályázatok keretében 11 Petőfi-emlékház, illetve négy reformkori szerző, Berzsenyi, Kölcsey, Katona és Mikszáth emlékháza újul meg.

A programhoz különleges kezdeményezés is kapcsolódik. – A Petőfi Irodalmi Múzeum az egyes emlékházakba vagy azok környékére írói rezidensprogramot szervez, ami azt jelenti, hogy kortárs írók, mint egy alkotóházba, beköltözhetnek az adott épületbe, illetve a közelébe, ha vállalják, hogy továbbgondolják az eredetei lakó életművét, és rendhagyó tárlatvezetésekkel elevenné teszik a hagyatékot – fogalmazott Demeter Szilárd.

A múzeumi működéshez kapcsolódik az az információ is, hogy hamarosan megkezdődik a Petőfi Irodalmi Múzeum környezetének és belső tereinek megújítása.

Az épület így néhány hónapig zárva lesz, de a tervek szerint a felújítást követően a látogatóknak lehetőségük lesz ara, hogy a Múzeumkert és a Károlyi-kert közötti látványos, kényelmes sétaúton juthassanak el a Nemzeti Múzeumból a Petőfi Irodalmi Múzeumba. 

Végezetül az érdeklődők megtudhatták azt is, hogy a nagyszabású kulturális emlékévben több kiadványsorozat is megjelenik. Legjelesebb reformkori alkotóink műveinek kritikai kiadása mellett a róluk szóló irodalmat is összefoglalja majd egy-egy kötet. Egy másik sorozat a reformkor képzőművészetéről szól majd, s talán a legérdekesebb, hiánypótló sorozat egy tudománynépszerűsítő széria lesz, amelyet az Eötvös Loránd Kutatói Hálózat munkatársai írnak. Első körben negyven cím merült föl, azaz a sorozat negyven tudományterületen foglalja össze közérthetően és érdekesen az aktuális tudnivalókat.

Így az emlékév során a kultúra minden területét bejárva juthatunk közelebb identitásunkhoz, múltunkhoz, értékeinkhez.

Fotók: MTI/Soós Lajos