Az előadás címszerepét, Józsefet Balogh Eszter jeleníti meg kivételes hangú mezzoszopránként. A barokk előadásokban nem volt ritka, hogy nők férfi szerepekben vagy kontratenorok női szerepekben énekeltek, így a mostani előadás nem csak a hangszerek tekintetében korhű.
Az előadásban fellép Jekl László, Megyesi Zoltán, Kéringer László, Ducza Nóra, Bakos Kornélia, Jónás Krisztina, a Kodály Kórus Debrecen (karigazgató Kocsis-Holper Zoltán) és a Savaria Barokk Zenekar Németh Pál vezényletével.
Az előadás nyelve angol, de a magyar fordítást feliratozva olvashatja a közönség.
Händel 1743 nyarán fejezte be József és testvérei című oratóriumát. József történetét a szövegíró nem a kezdetétől jeleníti meg, joggal feltételezve, hogy a hallgatóság ismeri azt. A szerző ezért költői formát választ, az eseményekből szabadon válogatva.
Józsefre féltékenyek lesznek testvérei, mivel apjuk, Jákob őt szereti a legjobban, ezért eladják rabszolgának. Egyiptomba kerül, ahol a fáraó testőrsége kapitányának (Potiphera, más néven Putifár) lesz a szolgája. Putifár felesége vonzódik hozzá, de József visszautasítja. Emiatt az megvádolja és börtönbe vetteti.
Az oratórium története a börtönben kezdődik, ahol József a sorsát panaszolja elhagyatva. A fáraót álmok gyötrik, amiket senki sem tud megfejteni. József Jehova segítségével megfejti az álmokat: a jóslat szerint 7 év bőséget 7 év éhínség követ. A szűk esztendők beköszöntével jönnek Egyiptomba testvérei, de nem ismerik meg Józsefet. Drámai események sora következik, míg József különféle módon igyekszik bűntudatra ébreszteni testvéreit, de végül felfedi kilétét, és mindannyian az Úr és Egyiptom országának dicséretét zengik.
A Savaria Barokk Zenekar és a Magyar Händel Társaság minden évben bemutat legalább egy nagy Händel-oratóriumot, elsősorban olyanokat, amelyek azelőtt még nem szólaltak meg Magyarországon.
Részletek itt.
A fotón Balogh Eszter mezzoszoprán.
