A Kulturális és Innovációs Minisztérium innovációért és felsőoktatásért felelős államtitkára a Magyar Képzőművészeti Egyetem (MKE) épületében a magyar EU-csatlakozás 20. évfordulója alkalmából szervezett Kortárs, magyar, európai – az európai uniós tagság hatásai a képzőművészetre című tanácskozáson mondott köszöntőt. Kiemelte, hogy Magyarország 1100 éve létezik Európa szívében, és kapcsolja össze Keletet Nyugattal. Hozzátette: építjük és őrizzük azokat az értékeinket, amelyek kultúránkban, művészetünkben, nyelvünkben élnek. Hangsúlyozta, hogy a 153 éve működő Magyar Képzőművészeti Egyetem összekapcsolja, ahogyan tudásról, felsőoktatásról, művészetről és kultúráról gondolkodunk.
„Kultúránk, művészetünk, tudásunk, mesterségünk tesz minket magyarrá itt Európa szívében és immár húsz éve az Európai Unióban. Az EU-ban mi még mindig a kölcsönös tisztelet és a kölcsönös bizalom alapján gondolkozunk. Hiszünk az együttműködésben, abban, hogy Európának versenyképesebbnek, együttműködőbbnek kell lennie, és hidat kell teremtenie mindazon szereplőkkel, akikkel kultúránk, művészetünk, felsőoktatásunk kapcsolódik” – fejtette ki Hankó Balázs.
Az államtitkár szerint az európai versenyképességi fordulatot szolgálja, hogy az elkövetkezendő fél évben a magyar EU-elnökség fókuszában az áll: a felsőoktatási és a szakképző intézmények, a társadalmi és gazdasági szereplők az innovációra épülő stratégiai partnerséget kössenek. Hankó Balázs felidézte, hogy tizenöt évvel ezelőtt Európa volt felelős a világ tudományos teljesítményének 25 százalékáért, ez az arány azonban napjainkra 18 százalékra csökkent.
„Az alapvető európai értékek mentén kell választ találnunk napjaink kihívásaira. Tegyük ezt úgy, hogy minden magyar egyetem és egyetemista részére biztosítjuk az európai, és ha kell, azon kívüli együttműködéseket” – jegyezte meg. Hozzátette: hisznek abban, hogy az Erasmusszal és az Erasmus+ programmal úgy lehet előrelépni, hogy ez mindenki számára elérhető lesz. „Addig is azon egyetemek számára, amelyeket ebből az Európai Bizottság kizárt, biztosítjuk a Pannónia Ösztöndíjprogramot és kutatási-oktatási együttműködéseket.”
Szentmártoni János, a Kulturális és Innovációs Minisztérium művészetért és közösségi művelődésért felelős helyettes államtitkára a konferencián elmondta: a kommunizmus időszakában Magyarországon számos kiváló képzőművész élete siklott ki.
„A rendszerváltás nemcsak a szabadságot hozta el, hanem – más művészeti ágakhoz hasonlóan – az útkeresés időszakát is a hazai képzőművészetben. Az Európai Unióhoz való tartozás elkötelezettséget jelent, ugyanakkor ez a kötődés a szabadságról, a nyitottságól, az új lehetőségekről is szól” – fogalmazott Szentmártoni János. Kitért arra, hogy a képzőművészet és más művészeti ágak alapvető szerepet töltenek be az egyetemes és európai kulturális örökség formálásában, gazdagításában, az emberi kapcsolatok mélyítésében. „A művészet az emberi lelkek közötti hidak építése, ilyen értelemben a társadalom mentális állapotára is érdemi hatást gyakorol. Az EU-tagság lehetőséget teremtett arra, hogy ezek a hidak még erősebbé váljanak, és a kortárs magyar képzőművészet még szélesebb közönséghez juthasson el.”
A konferencián köszöntőt mondott Erős István, az MKE rektora, Zupkó Gábor, az Európai Bizottság Magyarországi Képviseletének vezetője, az előadók között szerepelt Lelkes László grafikusművész, az MKE általános rektorhelyettese, Spengler Katalin műgyűjtő, Mélyi József és Sturcz János művészettörténész és Baráth Etele volt Európa-ügyi miniszter, az MKT Fejlesztéspolitikai Szakosztályának elnöke.
