A hanuka ünnep nyolc napos, kiszlév hó 25-től tévész 2-áig tart, s ez 2004-ben december 8. és 14. közé esik.
A hanuka szó felavatást jelent, s a makkabeusok fölött aratott zsidó győzelemre emlékeztet, amit a Szeleukida uralkodó, IV. Antiokhosz Epiphanész uralkodása alatt a Szentföldre nehezedő nyomás és erőszakos hellenizáció ellen folytatott küzdelmükben a zsidók elértek.
I. e. 168-ban foglalta el a szeleukida király, IV. Antiokhosz Epiphanesz Jeruzsálemet, majd három év múlva, i. e. 165-ben Júda Makkabi és serege visszafoglalta a szírek által megszentségtelenített Szentélyt. A király korábban nem avatkozott be Júdea önkormányzatába, ekkor azonban megfosztotta rangjától Óniást, a főpapot, s helyébe annak fivérét, Jászónt helyezte. Jászón felszámolta a hagyományos teokráciát, és a városban görög poliszt hozott létre. Kitört a polgárháború, a király bevonult a városba, s pogány szertartásokat rendezett a templomban. Az ellenállás nem szűnt meg, s Júda Makkabi vezetésével jelentős katonai és politikai sikereket ért el.
A templom elfoglalásakor újra használatba akarták venni a Szentélyt, s ehhez meg kellett gyújtani a mécsest (menórát). Az ott talált maradék olaj csodás módon nyolc napig égett a menórában, amíg sikerült tiszta, megszentelt olajat szerezni. Akkor ismét felavatták a templomot. A harcok végén Júda családja, a Hasmóneusok a független Júdea uralkodóházává vált.
A csoda emlékére minden házban az ablak közelében gyújtják meg este a hanuka kilencágú gyertyatartóját. Előző este egy lángot gyújtanak a gyertyatartón, a hanukkián, majd minden este eggyel többet az úgynevezett szolgagyertyával (samesz). Az első alkalommal három, a többi napon két imát mondanak. A gyertyáknak legalább fél órát kell égniük, és nem szabad azokat világításra használni.
A hanukka a fény ünnepe; énekekkel, játékokkal és a hagyományos, olajban sütütt fánkkkal a gyerekek ünnepe is.
(Múlt-kor, MTI)
