Harmincmilliárd forinttal több forrás a kultúrára

Egyéb

A július 3-i háttérbeszélgetés fókuszában a 2016-os költségvetés állt. Mint azt Balog Zoltán miniszter a beszélgetésen a sajtó képviselőinek kifejtette, kedden már sor került egy hasonló eseményre, amelyen többek között a szociális ügyekről, az egészségügyről, a család- és ifjúságügyről volt szó. Pénteken a jövő évi költségvetés felsőoktatási, köznevelési, kulturális és sport vonatkozásainak ismertetetésére került sor. Az Emberi Erőforrások Minisztériuma 2010-ben alakult, akkor a tárcák költségvetésébe tartozó ügyek 533 milliárd forintot jelentettek. Ma a költségvetésből direkt módon, támogatásként 1410 milliárd forintot kap a minisztérium. ?A három alapvető cél, amely minden kormányzatnak fontos kell, hogy legyen, a gazdaság fejlesztése, az emberi erőforrás fejlesztése és az egésznek a fenntarthatósága?- mondta Balog Zoltán. ?A magyar gazdaság növekedési pályára állításával még több lehetőségünk van arra, hogy a humán erőforrást fejlesszük? ? tette hozzá, majd kifejtette: a gazdasági fejlődés és az emberi erőforrások fejlesztése össze is függ, hiszen hosszútávon ez utóbbi nélkül a gazdaság nem tud fejlődni.

Mint azt elmondta, 36,6 milliárdról 66,9 milliárd forintra emelkedik jövőre az Emmi kulturális államtitkárságának költségvetése: ennek okául elsősorban a tervezett nagyberuházások szolgálnak. Dr. Hoppál Péter kultúráért felelős államtitkár hozzátette: kulturális intézményfenntartásra az idei 26 milliárd helyett jövőre 33 milliárd forint jut, de komoly figyelmet fordítanak a kulturális alapellátás fejlesztésére is. ?Míg az egészségügy, a szociális ellátás a fiziológiai, addig a sport, a kultúra, és az oktatás egyfajta lelki, mentális egészséget próbál az állam részéről szavatolni. Talán ennek tudható be az is, hogy a kulturális államtitkárság költségvetése nem stagnál, hanem emelkedik?- fejtette ki az államtitkár. Mint arra Hoppál Péter rámutatott, a kulturális infrastruktúra bővítése hatalmas lendületet vett az elmúlt években, példaként többek között a Zeneakadémia, a Pesti Vigadó, az Operettszínház és a Várkert Bazár épületeit említette. ?Folytatódik a munka, a 2016-os költségvetésben az intézményfinanszírozásunk megnövekedik 2015-höz képest: tavaly 26 milliárd forintot költöttünk az intézményeinkre, jövőre pedig erre 33 milliárd forint fog jutni.? ? tette hozzá.

6,2 milliárd forint mindebből a Liget Budapest projekt fejlesztését fogja szolgálni: összességében erre a beruházásra 19,1 milliárd forint áll rendelkezésre, amelyhez 10,3 milliárdos fejezeti stabilitási tartalékot is képeztek. ?Az a cél, hogy a Liget Budapest fejlesztésére 30 milliárd forint álljon rendelkezésre a költségvetésben, ma is érvényes? ? mondta Hoppál Péter. Ezt kiegészíti még 3,5 milliárd forint a Fővárosi Nagycirkusz számára és 5 milliárd a budapesti állatkert bővítésére.

?Az intézmények bővülésén kívül örömünkre szolgál, hogy a települési önkormányzatok szintjén sem állunk meg a források bővítése tekintetében?- folytatta az államtitkár, kiemelve a kulturális alapellátás fontosságát. Az 1200 fő alatti településeken, összesen 1790 helységben növelték a kulturális normatívát, a települési önkormányzatokhoz kapcsolódó színház-, tánc- és zeneművészeti szervezetek támogatása is nő. Miközben a Budapesti Tavaszi Fesztiválra és a Café Budapestre 1,95 milliárd forintot biztosítanak (mely összeg a MITEM támogatását is tartalmazza), idén a kiemelt vidéki kulturális fesztiválok is részesülnek költségvetési támogatásban. Utóbbira külön 250 millió forintos keret szerepel a költségvetésben. ?Kicsi keret, de ezzel ide is betettük a lábunkat, megnyílt egy kapu arra, hogy a kiemelt vidéki kulturális fesztiváloknak is jelentős támogatásuk legyen?- tette hozzá az államtitkár.

Fotó: Dr. Hoppál Péter Facebook