Hírmozaik – február 27.

Fabricius Anna kapta idén a Rosti-díjat a Magyar Nemzeti Múzeumban

Negyedik alkalommal adták át a Rosti-díjat a Magyar Nemzeti Múzeumban, amelyet a legjobb fotókönyvért ítélnek oda. Fabricius Anna a Home is where work is című munkájával érdemelte ki az elismerést. 

A fotókönyvbe foglalt többéves munka hitelessége, a szerző személyes és alkotói kockázatvállalása, a művében feltárt kérdések társadalmi szerepe, azok súlya és fontossága miatt kapta idén Fabricius Anna a Rosti-díjat – mondta el a győztest méltatva Fisli Éva, a Magyar Nemzeti Múzeum Történeti Fényképtárának főosztályvezetője a díjátadó ünnepségen.

Beszédében kiemelte, hogy a Home is where work is a Kassák Múzeumban 2024-ben bemutatott Itt a munka, hol az otthon? című kiállítás és az ehhez kapcsolódó kiadvány továbbgondolása. A szerzőt régóta foglalkoztatja a munka egyének és közösségek életében betöltött szerepe. E fotókönyvben egyéni történetek, egyúttal épp a közösségekből való elszakadás történetei állnak a középpontban, melyek a Magyarországon és Erdélyben dolgozó távol-keleti vendégmunkások mindennapjait és az otthon maradt családtagokkal való kapcsolattartásuk módjait mutatják be.

Zsigmond Gábor köszöntőjében kitért arra, hogy a Rosti nevét viselő díjjal kétévente olyan fotókönyveket ismerünk el, melyek a szakmai jelölők és a zsűri szempontjai szerint a leginkább méltóak arra, hogy Rosti nevével összekössük őket.

A Rosti Pál-díjat a múzeum Történeti Fényképtárának kezdeményezésére 2020-ban alapították. A díjat kétévente, február végén ítélik oda a legjobbnak választott fotókönyv alkotójának. Az időpont nem véletlen: Rosti Pál fotográfus 1859 februárjában ajándékozta dél-amerikai fotóalbumát a nemzet múzeumának. Mivel ez volt az intézmény első fényképtárgya, a múzeum ezt a gesztust tekinti a hazai fotómuzeológia origójának.

A kortárs alkotásoknak odaítélt díj célja, hogy Rosti örökségét összekapcsolja a mai fotográfiai gyakorlattal. A jelölt kötetek egyúttal a Történeti Fényképtár Jelenkori és Digitális Fotógyűjteményének első darabjai is.

Határtalan kulturális élmények a Vajdaságban, Temerinben

Ünnepélyes keretek között folytatódott a Déryné Program Határtalan Programjának vajdasági sorozata. A 78. Kárpát-medencei és 11. vajdasági Határtalan Nap keretében Temerinben három helyszínen, több mint 600 vajdasági honfitársunk részvételével zajlottak a programok. Az eseményt a Fehérlaposok című rockopera koronázta meg, a program immáron több mint 600 előadással és 46 ezer néző elérésével erősítette a magyar identitást a határon túli magyar közösségek között.

A Méhecske Óvodában a Törökvész vitéz, avagy Vitéz László és a törökök című bábjátékot tekinthették meg a legkisebbek. A Szirmai Károly Magyar Művelődési Egyesület színháztermében a kisiskolásokat népzenei koncert és hangszerbemutató, míg a felsősöket A honfoglalástól Trianonig című történelmi előadás várta. A Lukijan Mušicki Középiskola diákjai a Kötelezők röviden drámafoglalkozásokon vehettek részt, ahol a Csongor és Tünde, A Pál utcai fiúk, az Úri muri és A helység kalapácsa című műveket dolgozták fel, drámapedagógiai foglalkozással kiegészítve Balog Réka vezetésével.

A Határtalan Program első évében – 2025. május 20. és 2026. április 30. között – 15 vajdasági és összesen száz határon túli települést ér el. A program keretében eddig 78 témanap és 624 előadás valósult meg, amelyek 46 033 nézőt értek el. Vajdaságban mindez 90 előadást és összesen 7014 nézőt jelent a Temerinben megvalósuló eseménnyel együtt. A temerini állomást követően a programsorozat Nagybecskereken és Tordán folytatódik, a következő hetekben pedig Újvidékre és Magyarcsernyére érkezik.

A Határtalan Program Temerinben ismét bizonyította: a kultúra valóban határtalan, és képes összekötni a közösségeket a Kárpát-medencében.

Élő hagyomány egy jelen idejű kompozícióban

Legutóbbi két Grammy-díjra felterjesztett albuma után idén ősszel a Söndörgő ismét az amerikai GroundUp Music gondozásában jelenteti meg új lemezét, amelynek első felvezető dala a Rezidensko kolo. A szerzemény sűrítve mutatja meg azt a szemléletet, amely három évtizede meghatározza a zenekar gondolkodását a hagyományról. Mindemellett a csapatot jelölték a 2025-ös Songlines Music Awardson a legjobb album kategóriában, valamint meghívást kaptak a Classical:NEXT 2026 budapesti showcase programjába.

A Söndörgő az évad zenekaraként három nagyszabású koncertet ad a Müpában, melyeken zenei identitásuk három alappillérét – a népzenét, a klasszikus zenét és a jazzt – állítják központba. Ősszel megjelenő, kizárólag élő felvételeket tartalmazó, Residence at Müpa című albumuk a három koncert legkarakteresebb szerzeményeit gyűjti egy csokorba. Első daluk címe egyszerre utal a népzenei formára és az előadói helyzetre. A kolo a délszláv zenei és tánchagyomány egyik alapformája: közösségi, körkörös, repetitív és mégis folyamatosan alakuló szerkezet. A „rezidensko” jelző pedig a koncerthelyzetre reflektál – arra az intézményi és művészi közegre, amelyben a darab megszólalt. A Rezidensko kolo a népzenei hagyományhoz való kapcsolódás egyik kiemelkedő példája. Megragadja zenei világuk lényegét: a mély, erőteljes gyökereket, amelyeket modern és mai előadásmódon keresztül emelnek át a jelenbe. Számukra a hagyomány nem mozdulatlan és változatlan örökség, hanem élő, folyamatosan alakuló, fejlődő valóság. A felvételt két vendégművész – Fercho Mustafov szaxofonon és Branko Bako Jovanović basszprím tamburán – közreműködése még különlegesebbé teszi.

Olasz–magyar kulturális fesztivál indul Triesztben

Az Olaszország és Magyarország közötti, de szélesebb értelemben az egész közép-európai térség kulturális kapcsolatainak újraindítását és erősítését célozza a Triesztben április 21-én kezdődő fesztivál, amelyet Giorgio Pressburger emlékének szentelnek.

A fesztivál szervezőbizottságát vezető Mauro Caputo hangsúlyozta, hogy az április 26-ig tartó kulturális programsorozat újra kívánja építeni az Olaszország és Magyarország közötti kulturális hidat, és egyben azt a párbeszédet, amely évezredeken át a közép-európai térség közösségei jellegzetességének számított.

Kiemelte, hogy a TriBu.City Fest névre keresztelt fesztivált Trieszt és Budapest városa fémjelzi, de a részvétel egész Közép-Európa előtt nyitott. A fesztivál a Budapesten 1937-ben született és 2017-ben Triesztben elhunyt Giorgio Pressburgernek állít emléket. A mindkét országhoz és azok kultúrájához szorosan kötődő író, dramaturg, rendező, a Budapesti Olasz Kultúrintézet volt igazgatója több mint tíz évig vezette a Mittelfest közép-európai kulturális fesztivált a Trieszttől hetven kilométerre található Cividale del Friuliban.

Pressburger írásaiban azt vallotta, hogy Trieszt városa az ideális középpont a Budapest és Róma képviselte európai kultúrák találkozására. „Pressburger központi motorja volt az olasz–magyar kulturális kapcsolatoknak, vele indulunk újra” – mondta Mauro Caputo rendező, forgatókönyvíró, aki Pressburger közeli munkatársa volt.

A fesztivál helyszíneként a Trieszt központjában található Galleria Tergesteót választották. Egy héten át az irodalom, a képzőművészet, a zene, a színház, a film képviselői adnak találkozót egymásnak, és számos olaszországi és magyarországi kulturális egyesület, intézmény jelezte csatlakozását, köztük a Római Magyar Akadémia.

A programot még nem hozták nyilvánosságra, de Mauro Caputo elmondta, hogy a fesztivált a Giorgio Pressburgernek szentelt kiállítással nyitják meg. A zenés események között szerepel egy közép-európai bál 1800-as évekbeli jelmezekkel, és egy sakktorna is, szintén Pressburger emlékére, aki közismerten jó sakkjátékos volt.

Címlapfotó: Fabricius Anna. Fotó: MNMKK Magyar Nemzeti Múzeum