Három évtized kolozsvári báb- és díszletterve

A 20. század második felében kiemelt társadalmi szerepet betöltő kolozsvári bábszínház több mint nyolcvan előadásához tervezett bábokat és díszleteket az 1956–1985 közötti időszakban Botár Edit. A hagyatékát bemutató kiállítás a kolozsvári Quadro Galériában látható.

Az Apró világok. Botár Edit báb- és díszlettervei című kiállítás több mint ötven bábelőadás fennmaradt tervanyagát dolgozza fel a Puck Bábszínház és a Román Televízió magyar adása által rendelkezésre bocsátott dokumentációval kiegészítve. A tárlat koncepcióját Palocsay Kisó Kata bábszínész, rendező és Székely Sebestyén művészettörténész, a Quadro Galéria vezetője dolgozta ki.

Abban az időszakban, amikor Botár Edit (1930–2014) grafikus, festőművész a kolozsvári bábszínház tervezője volt, ez az intézmény mutatta meg a világot a gyermekeknek, hiszen akkoriban Romániában a napi néhány órás tévéadásban kevés néznivaló akadt, a külföldi utazás pedig kiváltságnak minősült.

Palocsay Kisó Kata bábszínházi élményeire így emlékszik vissza: „Gyermekként olyan előadásokat láttam a bábszínházban, amelyek anélkül, hogy didaktikusan kioktattak volna, meghatározták azt, aki ma vagyok. Botár Edit bábjait szeretni vagy gyűlölni lehetett szelídségük vagy gonoszságuk miatt. Hiszen egy gyermek az őt körülvevő miniatűr világokon keresztül szelídíti meg a számára oly ijesztően nagy és bonyolult világot.”

A bábszínház felnőttek számára is rendezett darabokat. A humoros előadások mellett születtek olyan darabok is, amelyek a bábszínház sajátos eszközeivel reagáltak a Ceaușescu-rendszer fokozódóan nyomasztó hangulatára.

A június 18-ig látogatható kiállítás témákra osztva tárja fel a bábszínház világát a díszletektől a karakterek és érzelmek köré csoportosított bábterveken át egy-egy előadás teljes tervanyagának bemutatásáig.

A tárlathoz kapcsolódóan május 21-én bemutatják Palocsay Kisó Kata Színre szín című előadását, főszerepben a Botár-hagyatékban fennmaradt hét bábbal, amelyeket a rendező és az előadás színészei, Varga Hunor-József és Veres Orsolya restauráltak. A húszperces, nonverbális bábelőadásban a bábok négy jelenetben kelnek életre az 1950 és 1980 közötti évek sajátos bábtechnikáinak segítségével.