1. André Kertész: Villa (1928)
André Kertész 1928-ban készítetteVilla című képét, amely az egyik legismertebb alkotása. A kép témaválasztásában egyszerű, formailag pedig jól mutatja Kertész modernista eszköztárát, melynek egyik eleme az egyes tárgyak közelről való lefényképezése. A fotó egyszerre realisztikus és misztikus, absztrahált, mégis felismerhető. A Villa többrétegűségét jól mutatja, hogy szerepelt a párizsi Salon de l’Escalier tárlaton 1928-ban – ahol a modern fotográfiát és annak előfutárait mutatták be – és a stuttgarti Film und Foto kiállításon 1929-ben – amely a modern európai és amerikai vizuális művészeteket prezentálta majdnem kétszáz művész több mint ezer alkotásán keresztül –, de a német Bruchmann-Besteck ezüstgyár is felhasználta egy hirdetésében.
2. Brassaï: Prostituált a Rue de la Reynie és a Rue Quincampoix sarkán (1932)
Brassaï az 1920-as és az 1930-as években megörökítette Párizs utcáit, kávézóit, hétköznapi és híres embereinek arcait. 1932-ben jelent meg az Éjszakai Párizs (Paris de nuit) című albuma, amelyben a fotográfus hatvan fényképe és Paul Morand francia író szövegei szerepeltek. Ebben szerepelt a Prostituált a Rue de la Reynie és a Rue Quincampoix sarkán című képe is, amely 1932-ben készült. Brassaï – sok más, a nagyvárosi éjszakai élethez tartozó figura mellett – az „Útkereszteződések Vénuszai”-t, vagyis az utcán álldogáló prostituáltakat is gyakran fotózta.
3. Henri Cartier-Bresson: Juvisy (1938)
Henri Cartier-Bresson 1936-ban baloldali lapoknak kezdett el dolgozni, fotóriporterként a szerkesztők megbízásai és az általuk támogatott ideológia szerint fotózott. A népfront kormánya 1936 tavaszán került hatalomra az országban, egyik legfontosabb vívmánya az az 1938-ban életbe léptetett törvény volt, melynek következtében a francia munkások évente két hét fizetett szabadságot kaptak. Cartier-Bresson megbízása az volt, hogy készítsen egy átfogó sorozatot, amely ennek a változásnak a társadalmi hatását mutatja be. A Juvisy című fotó ennek a munkának egy darabja, bár csak egy hétvégi kiruccanást, nem pedig vakációt örökít meg. A fényképen szereplők társadalmi státuszát a munkásosztályra jellemző ruha és a gondozatlan folyóparti szakasz reprezentálja.
A teljes írás a Capa Központ blogján olvasható.
