fotográfia
Hogyan alakítja át a mesterséges intelligencia a fotográfia szerepét?
No és a hitelességét és társadalmi hatását? Visszamenőleg még a múltra is hatással lehet? A Capa-központ nyolcadik alkalommal rendezte meg a Capazine workshopot, amelynek központi témája ezúttal az algoritmikus képalkotás volt – különös tekintettel az AI segítségével előállított képekre. A projekt alapítójával, Mucsi Emese kurátorral beszélgettünk.
Találkák, bálok és pletykák a grandhotelben – Amikor a hotel lobbija még a társasági élet centruma volt
A szállodai portások tudták, hogy Ferenc József nem száll liftbe, hogy Hruscsov hányas szobában aludt, és ismerték a hotelekben hemzsegő érdekes figurák történeteit, trükkjeit és vágyait. Képtelenségek és Fortepan-képek a hallból.
A Hídember operatőre fotográfusként is kiemelkedő alkotó volt
Életének 83. évében elhunyt Kardos Sándor Kossuth-díjas operatőr, rendező, fotográfus, a nemzet művésze, az Magyar Művészeti Akadémia (MMA) rendes tagja.
Tíz fiatal magyar fotós, akikre érdemes odafigyelni
Augusztus 29. a magyar fotográfia világnapja, ez alkalomból pedig olyan, harmincas éveikben járó fotósokat mutatunk, akiknek erős vizuális nyelvük és mondanivalójuk van, ráadásul egyedi lencsén keresztül képezik le a világunkat.
Pályi Zsófia: A színes-szagos, hagyományokkal teli Kusturica-világ érdekelt
Nyolc éve járja a magyarországi és határon túli búcsúkat, mert annyira megfogta a szakrális és a profán világ keveredése: Bűnbánók című anyagával Pályi Zsófia most a Capa-nagydíj döntőse. A fotográfussal a dokumentarizmushoz való visszatérésről, giccsről és identitásról, a Balatonhoz való kötődésről, valamint a közösségi élmények szerepéről beszélgettünk.
Kezdés sötétedéskor – Nyáresti közösségi szórakozás a csillagos ég alatt
Amint beüt a kőszínházakban a nyári szünet, máris indul a szabadtéri évad. Az archív felvételek monumentális hangversenyek és rögtönzött utcai előadások pillanatait őrzik. És egykori kertmozikét, ahol még intimebbnek ígérkeztek a nyáresték – szép időben, egymáshoz simulva jó filmeket nézni a boldogság egy formája volt. Hogy a technikai hiányosságok miatt közben bosszankodtunk is? Ugyan, ki emlékszik már arra…
A mindennapok költészetének origója az ember
Révész Tamás a lírai dokumentarizmus egyik meghatározó alakja. Példaképéhez, André Kertészhez hasonlóan a mindennapi élet apró, gyorsan tovatűnő pillanatai határozzák meg emocionális töltetű felvételeit: a Műcsarnokban most mi is tanúi lehetünk ennek a nem mindennapi életműnek.
Bera Viktor: Kamerával kattintgatni olyan, mint elsütni egy játék pisztolyt
Már kisgyerekként rajongott a II. világháború előtti tárgyakért, ma pedig már bárhova is utazzon, az adott helyhez passzoló analóg fényképezőgéppel és stílusban fotografál. Az Irodalmi Szigligeten kiállító Bera Viktorral a sötétkamra titkairól, a film jövőjéről, Gina Lollobrigida Itáliájáról és a száz évvel ezelőtti Balatonnál megforduló regényhősökről beszélgettünk.
A Magnum nagy generációja megmutatta, hogy a színes fotózás nem is gagyi
Ernst Haas szerint a sötét középkor ért véget, amikor végre elkezdett terjedni a színes fotográfia, Henri Cartier-Bresson számára viszont egyszerűen emészthetetlen volt az új irány: meg is semmisítette a képeit. Erről az izgalmas vizuális átmenetről szól a Capa Center Magnum – Early color című kiállítása, az ügynökség első generációs fotográfusainak lencséjén keresztül.
Martin Munkácsi lendületből teremtett divatot
Zseniális riporter, aki újszerű divatfotóival lett világhírű, hiszen ő volt az első, aki a modelljeit nem műtermi környezetben, hanem a szabadban fotózta – gyakran dinamikus mozgás közben. Henri Cartier-Bresson kifejezetten Munkácsi egyik felvétele miatt kezdett fényképezni, Richard Avedon pedig őt tekintette abszolút példaképének.
A világ legfontosabb fotófesztiválján még a templomok oltárán is képek lógnak
Társadalmi tanúságtétel a hőkupola alatt: Vincent van Gogh kedvenc városában, a dél-franciaországi Arles-ban jártunk. Beszámoló.
Fényvarázslókat képeznek Taliándörögdön
A Művészetek Völgye fesztivál töretlen népszerűségének egyik alapvető oka, hogy Kapolcson, Taliándörögdön és a többi helyszínen nem virtuálisan, hanem valóságosan találkoznak egymással és az előadókkal a „völgylakók”. Benkő Zsolt hat éve működteti saját portáján az Analóg Udvart, ahol bárki beléphet egy óriáskamerába, és akár sörösdobozzal is készíthet fotográfiát.
Aki képekkel mondta el azt, amit szavakkal nem lehetett – 95 éves lenne Balla Demeter fotográfus
Balla Demeter (1931–2017), a második világháború utáni magyar fotográfia egyik meghatározó alakja idén májusban lett volna kilencvenöt éves. Az évforduló alkalmából Hegyi Zsolttal, Balla egykori tanítványával és mentoráltjával, a hagyaték jogörökösével idéztük fel a fotográfus alakját, aki még az utolsó napjaiban is fejben komponált képeket az ablakon beszűrődő fényben.
Új fotóművészeti központ nyílik a Margit-negyedben
2027 második felében a Margit körúton nyílik meg az Eidolon Centre for Everyday Photography, amely a privát és amatőr fotográfia megmentésére, értelmezésére és láthatóvá tételére jött létre.
Nemeh Diana: Azok az élethelyzetek vonzanak, amelyektől félek
Magyar–dráma szakos tanár, aki élete első beadott sorozatával elnyerte az idei Sajtófotó Pályázat egyik legfontosabb elismerését, a MÚOSZ-nagydíjat. Nemeh Diana munkája nem egy bombasztikus riport, hanem érzékeny portré egy autista kisfiú mindennapjairól. A fotográfussal tabusított témákról, saját érzésekkel való munkáról és a hétköznapi sorsok előtérbe kerüléséről beszélgettünk.
Árvíz, hit és delírium: tíz kortárs magyar fotókönyv a legjobbak közül
Olyan kiadványokat mutatunk az elmúlt két év legizgalmasabb megjelenéseiből, amelyek kenterbe verik a csupán esztétikai élményt nyújtó albumokat: komplex társadalmi problémákat mutatnak be, személyes vívódásokat boncolgatnak és a tárgykultúránkról tesznek fel releváns kérdéseket – a fotográfia univerzális nyelvén.