fotográfia
Melegh Noémi Napsugár: Úgy éreztem, még nem tartok ott a gyászomban, mint amit éppen fotózok
Stabil közgazdászállását hagyta ott, hogy Belgiumból hazatérve a nulláról kezdjen új karrierbe fotóriporterként. Az emberközpontú dokumentarista irány érdekli: Melegh Noémi Napsugárral alkotói szabadságról, nógrádi falvakról és grönlandi kutyaszánokról, valamint a gyász kihangosításának fontosságáról beszélgettünk.
Palágyi Barbara: Minél távolabb mehetek a civilizációtól, annál izgalmasabb
Hogyan lesz a fény-árnyék játékért rajongó építészből dokumentarista fotós, és vajon milyen érzés lehet magyar önkéntesként afrikai gyerekeknek elmesélni, hogy néz ki egy oroszlán? Pénteki kultúrrandinkban Palágyi Barbarával önfejlesztésről, katonatalálkozókról és guatemalai kakaóültetvényekről beszélgettünk.
Ez a kiállítás önálló vizuális műfajként mutatja be a divatfotót
A jubileumi Budapest FotóFesztivál Lookbook című kiállítása különös hangsúlyt fektet a divat és a nagyvárosi élet dinamikájának összefonódására, és arra, hogy feltegye a kérdést: vajon miként alakította a vizuális kultúra a kollektív önkép alakulását?
Farkas Berci öröksége – Az űrkultusz hőskora és a szabolcsi űrvidék
Űrhajósaink, Farkas Bertalan és Kapu Tibor mindketten Szabolcs-Szatmár-Bereg megyében nőttek fel, a falujaik közötti távolság tíz kilométer sincs.
Dulovits Jenő úgy rajongott a fényért, hogy feltalálta a tükörreflexes fényképezőgépet
A világ első tükörreflexes kameráját 1943-ban szabadalmaztatták. Az eszköz azóta fotográfusok millióinak lett megbízható, hűséges társa, ám kevesen tudják, hogy egy magyar zseni nevéhez fűződik: létrehozója ugyanis Dulovits Jenő matematikus, fotográfus és feltaláló, aki az Ipolyságon született – és aki első kameráját még gyerekként, kartonpapírból, fából és nagyítóüvegből eszkábálta össze.
Robert Capa ismerős idegenként tért vissza Magyarországra
Korábban sosem látott felvételeket is bemutat az a kiállítás, amely a magyar származású fotográfus, Robert Capa 1948-as budapesti látogatásán készült képeiből válogat. Capa hazatérése egyszerre visszatérés rég nem látott hazájába, és a kívülálló sztoikus nézőpontja, amely hasonló erővel bír, mint a frontvonalban készült, legendás képei.
Kállai Márton: A közösségi kertek város és természet egymás mellett létezését szimbolizálják
Ha minden összeomlik, vajon mit lehet még tenni? A Reális utópia című kiállítás ebből a helyzetből indul, de itt nem áll meg: a cselekvő remény művészete azt vizsgálja, hogyan mozdíthatók el a disztópikus képek a cselekvés irányába.
Tuboly-Vincze Gabriella: Mindig meg kell adni a tiszteletet az életnek
Fényképész és antropológus, aki kutatóként társadalmi traumatizációs folyamatokkal foglalkozik, és már a kezdetektől a dokumentarista fotográfia vonzotta. Tuboly-Vincze Gabriellával a szülést övező tabukról, eufóriáról és fájdalomról, valamint arról beszélgettünk, hogyan kellene megérkezni erre a világra.
Sikló fatörzsek, libegő turisták – Különleges kötélpályák az ipartól a turizmusig
Van, aki síelésen, van, aki egy bányában. Van, aki egy vásáron, van, aki egy vulkán oldalában. Van, aki a budai Várban és van, aki a János-hegyen találkozott vele először. Formájukban, funkciójukban, korukban és meghajtásukban is nagyon eltérők azok a szállítóeszközök, amiknek talán a „kötélvontatású vasút” a leghivatalosabb elnevezése – bármennyire is sántít ez a kifejezés is. Egyszóval siklókról, libegőkről, drótkötélpályás felvonókról lesz szó ebben a cikkben, melyek végig kísérték az egész huszadik századot. Így aztán számos képet őriz róluk a Fortepan is.
Magyarországon mostohán kezelik a fotográfiát, pedig világszínvonalú fotósaink vannak
Merre tart a magyar fotográfia? Hogyan kéne megreformálni a szakmát? A Magyar Sajtófotó Pályázat idei két magyar zsűritagjával, Szabó Bernadett-tel és Bácsi Róbert Lászlóval a támogató közösség megtartó erejéről, egészséges versenyről és lélekig ható képekről beszélgettünk.
Forradalom, gyász és neurodivergencia: ezek voltak az év legjobb sajtófotói
A 44. Magyar Sajtófotó Pályázatra 258 szerző 2355 pályaművel, összesen 6196 fotóval nevezett. A fotográfiákat nemzetközi zsűri bírálta el, a legjobb képek pedig hamarosan országjárásra indulnak.
Tíz kihagyhatatlan program a tízéves Budapest Fotó Fesztiválról
Női nézőpontok, friss tehetségek, város és társadalom a divat tükrében, egy Magnum-sztárfotós és analóg aura: egyre nehezebb összeválogatni tíz kiállítást a fotográfia éves ünnepe, az idén jubiláló Budapest Fotó Fesztivál repertoárjából, mi mégis megpróbáltuk.
A piros tanúsága – Dejcsics Konrád bencés szerzetes húsvéti írása
Nagypéntek és húsvétvasárnap – mint a gyász és az öröm, a szenvedés és annak feloldása, Jézus halálának és feltámadásának napja – hagyományosan fekete-fehér ünnep. Legalábbis a római katolikus egyházi hagyomány és a köréje fonódó, belőle táplálkozó népszokások így őrzik meg.
A Budapest Fotó Fesztivál programján látszik, hogy szerelemből készült
Egy Akropolisz melletti kávézóból indult, idén pedig már tízéves a ma kezdődő Budapest Fotó Fesztivál. Mucsy Szilvia fotográfussal és Somosi Rita művészettörténész-kurátorral, az esemény alapító-főszervezőivel a nyitott pályázatok fontosságáról, közösségépítésről és a fotográfia iránti érzékenyítésről beszélgettünk.
Amatőr plakátművészet – A kézzel festett utcai filmreklámok kora
Az utcai filmreklámokat többnyire nem grafikusművészek, hanem ügyes kezű amatőrök festették. Munkájukról Ducki Krzysztof lengyel származású grafikusművész mesél.
Keleti Éva intim közelségbe hozta a legünnepeltebb művésznőket
Összesen 230 fotó látható Keleti Éva Évától Éváig című kiállításán: ez a februárban, 95. életévében elhunyt fotográfus utolsó olyan kiállítása, amelyre még ő maga válogatta a képeket – 75 éves karrierjének képkockáit.