A konvergencia régiók 18 megyéjét érintő programokon a házigazdamegye kulturális intézményrendszerének, jó gyakorlatainak megismerése mellett helyszínlátogatásokkal, szakmai fórumokkal segítette a hazai kulturális intézmények és civil szervezetek tapasztalatcseréjét.

A tanulmányutak a hazai kulturális jó gyakorlatok, fenntartható tevékenységek megismertetését, a kulturális intézmények közötti kapcsolati háló kialakítását, valamint a szakmai együttműködések megerősítését voltak hivatottak elősegíteni. A rendezvénysorozat kiemelt célkitűzései között szerepelt a közösségfejlesztésen, önkéntességen, esélyegyenlőségen, közösségi alapon működő intézményi modellek megismertetése, fenntartható tevékenységek bemutatása. Az országos rendezvénysorozat 2018. június 19. és 2018. október 31. között zajlott.

A tanulmányutak résztvevői a „A helyi identitás és kohézió erősítése” TOP-5.3.1-16 és TOP-6.9.2-16 közösségfejlesztő folyamatokat támogató felhívásra támogatási kérelmet benyújtó, ill. támogatott önkormányzatok, civil, egyházi és egyéb szervezetek, intézmények, valamint civil és egyházi szervezetek, kulturális – közművelődési intézmények, múzeumok, könyvtárak – intézmények és szervezetek képviselői, szakmai munkatársai voltak.

A háromnapos belföldi tanulmányutak első napján közművelődési intézménybe, múzeumba vagy könyvtárba látogattak el a résztvevők, megismerkedve az adott intézmény tevékenységével, múltjával, közösségeivel, közösségfejlesztő folyamataival és programjaival. Az egyes helyszíneken a település közösségi életébe is betekinthettek.

A második napon, a szakmai konferencián az adott megye közösségeiről kaptak információt a résztvevők. A cél az volt, hogy minél több, érdekes és hasznos információval lássák el a résztvevőket, minél több jó és fenntartható közösségi példát mutassanak be. Az előadók között voltak közművelődési intézmények, könyvtárak, múzeumok vezetői, illetve sok-sok civil szervezet és önszerveződő közösség képviselője. A plenáris előadásokat délután helyszínlátogatások követték, ahol a település egy konkrét, jó közösségfejlesztő-építő gyakorlatát mutatták be a résztvevőknek.

A harmadik napon az adott megye újabb településére utaztak a vendégek, ahol egy civil szervezet, vagy könyvtár, múzeum, tájház, vagy közművelődési intézmény fogadta a tanulmányút résztvevőit. Az utolsó napon egy kis összegző beszélgetésre is maradt idő.

A tanulmányutakon résztvevők köre nagyon széles volt. Elsősorban önkormányzatok és civil szervezetek vezetői jöttek nagy érdeklődéssel. Arra voltak kíváncsiak, mások hogyan csinálják, hogyan lehet fenntarthatóan működni, és mitől lehetnek sikeresek saját közösségeikben. A települések képviselői legtöbbször a TOP pályázatokhoz kapcsolódva szerettek volna minél több információt begyűjteni: módszertanról, programokról, szervezési praktikákról. Sokan jöttek közművelődési intézményektől, akik „szakmabeliként” újabb tapasztalatokat szereztek, ötleteket merítettek és kapcsolatokat építettek. A múzeumok és könyvtárak képviselői betekintést nyerhettek az egyesületek életébe, és megnézhették, miként működnek a közösségi szerepvállalást gyakorló kulturális intézmények

A tanulmányutak számokban

Az ország 18 megyéjében tettünk egy-egy körutazást. A konferencia napokon összesen 182 előadást hallgattunk meg, az előadásokon keresztül 139 településen folyó közösségfejlesztési, önkéntességi, fiatalokat bevonó, esélyegyenlőségi folyamatot ismertünk meg. Ebből 69 településen helyszíni látogatást is tettünk. A tanulmányutakon összesen 1259 fő vett részt. Minden megyéből hoztunk valamit: kedvességet, szíves fogadtatást, érdekes előadásokat, sok-sok újszerű dolgot, nagyon sok tapasztalatot, és nagyon sok új ismeretséget.

A Cselekvő közösségek – aktív közösségi szerepvállalás (EFOP-1.3.1-15-2016-00001) projekt a Szabadtéri Néprajzi Múzeum Múzeumi Oktatási és Módszertani Központ vezetésével, az NMI Művelődési Intézet Nonprofit Közhasznú Kft. és az Országos Széchényi Könyvtár partnerségével valósult meg.

lablec_v2__002_