(MTI) - Hallai Zoltán, a település polgármestere, a helyi iskola igazgatója elmondta, hogy Muzslyán 1902-ben szentelték fel a Mária Neve templomot, és minden év szeptember második hétvégéjén rendezték meg a templomi búcsút. Kezdetben csak a templom kertjében, de az évek során az esemény az egész falu ünnepévé vált. A második világháború után, a szocializmus éveiben nem volt "ildomos" megünnepelni a templomi búcsút, így átkeresztelték a Falu Napjává - mondja a település vezetője.
Muzslya különösen az 1960-as években kezdett gyorsan gyarapodni, amikor a falu melletti város, Nagybecskerek feldolgozóiparának munkaerőre volt szüksége. Akkoriban sok ember költözött Muzslyára Magyarcsernyéről (Nova Crnja), Tordáról, Magyarszentmihályról (Mihajlovo), Lukácsfalváról (Lukino Selo) Magyarittabéről (Novi Itebej). Nemcsak a megélhetés miatt, hanem mert Nagybecskereken lehetőség volt a továbbtanulásra is. Az 1990-es években a délszláv háború miatt a muzslyai lakosság 13-14 százaléka kivándorolt a világ különböző országaiba.
"Emiatt Muzslya magyar lakossága csökkenőben van, és kevesebb a diák is. Egyébként Közép- és Dél-Bánátban nálunk van a legnagyobb két tannyelvű - magyar és szerb nyelvű - általános iskola. 900 tanulónk van, ennek több mint a fele magyarajkú. A hitoktatás az 1990-es évektől visszakerült az általános iskolába, miáltal még szorosabbá vált az önkormányzat, az iskola és az egyház közötti együttműködés" - magyarázta a falu és a helyi iskola első embere.
A háromnapos ünnepségekre több ezer látogató érkezik Muzslyára, hogy részt vegyen a különböző rendezvényeken, sporteseményeken és megtekintse a kirakodó vásár standjain kiállított portékákat. A testvértelepülésekről, a magyarországi Mindszentről és Sándorfalváról, a Felvidéki Muzsláról és a vajdasági Adáról is érkeznek küldöttségek.
"A muzslyai búcsú már régen kinőtte a falu kereteit, hiszen már Nagybecskerek idegenforgalmi hivatala is úgy tartja nyilván, mint vendégcsalogató turisztikai rendezvényt" - hangsúlyozta nyilatkozatában Hallai Zoltán.
