A londoni King?s College történésze, Stephen Baxter annak az Ítéletnapi Könyvből (Domesday Book) készített adatbázisnak az egyik társszerzője volt, amelynek segítségével most a hastingsi csata után feljegyzett számtalan adat közül szemezgethetünk, s térképeken keresztül követhetjük nyomon az 1066-os év utáni földbirtokviszonyok alakulását. Ezekből kitűnik, hogy Hugh earlje például 19 megyében 300 földbirtokkal rendelkezett, amiből évi 800 font jövedelme származott, s így Anglia nemzeti vagyonának egy százalékát termelte meg. 'Hugh korunk Abramovicsa volt' ? jegyezte meg Baxter, aki ma mutatja be a regisztert a BBC2-n.
Az új adatbázis a tíz éve elindított PASE (Prosopography of Anglo-Saxon England, az Angliai Angolszászok Prozofográfiája) program része, amely húszezer személy (de köztük mindössze ezer nő) adatait tartalmazza. A lista segítségével pontosan rekonstruálhatjuk, mi történt azokkal, akiket a hódítás után lajstromba vettek, a térkép pedig megmutatja, Harold earljének halála után hogyan aprózódott fel Essextől Severnig kiterjedő óriási birtoka, s melyek kerültek Hódító Vilmos uralma alá.
A Domesday Bookot korábban már digitalizálták, a Nemzeti Levéltárban pedig a fakszimile kiadása tekinthető meg. Az új projekt segítségével most már kereszthivatkozásokkal vizsgálhatjuk a földbirtokviszonyokat és a hozzá tartozó neveket Anglia-szerte, az I. Vilmos számára 1086-ban néhány hónap alatt készített munka ugyanis megyénként külön-külön vette számba a személyeket.
A történész szerint a regiszter a politikai elnyomás egyik eszköze volt, amely az angolok megfosztásáról és az új ? egyenesen Hódító Vilmostól kapott földtulajdonnal rendelkező ? urak jelenlétéről tanúskodik, az ötszáz személy közül ugyanis csupán tizenhárom volt angol származású. "A földbirtokviszonyok kimutatásának egyedül az volt a jelentősége, hogy a hatalom átmenetének problémamentességét demonstrálja. Az egész Domesday Book egy nagy trükkös gyűjtemény" ? mondta el Baxter.
