Ösztönös franciák, uborkaföldek és Féner Tamás: hat fotókiállítás fogcsikorgató hideg ellen
Hogy néz ki, amikor egy apró hal kiugrik a Balatonból és elkap egy árvaszúnyogot? Mivel kísérletezett az elmúlt években az ország egyik legmeghatározóbb fotográfusa, és vajon hogyan ábrázolták az emberi testet a 20. század elején, a fotográfia hajnalán? Fotókiállításokat ajánlunk a dokumentarista műfajtól a természetfotón át egészen a művészi, absztrakt kompozíciókig.
1. Az év természetfotósai a Ligetben
Kezdjünk egy last minute tippel: január 6. és február 1. között a Városliget Látogatóközpont ad otthont az ingyenesen látogatható Az év természetfotósa kiállításnak. A tárlat Az év természetfotósa pályázatra beérkezett közel háromezer pályaműből kiválasztott 124 természetfotón keresztül mutatja be élővilágunk varázslatos és sokszor rejtélyes világát.
A Varázslatos Magyarország 2025-ben vette át a pályázat és kiállítássorozat szervezését a Magyar Természetfotósok Szövetségétől, mely szervezet kilencvenes évekbeli célkitűzése az volt, hogy egy olyan fotós közösséget hozzanak létre, ahol az alkotók a természetfotók segítségével járulnak hozzá a természet- és környezetvédelemhez, valamint a társadalom szemléletformálásához.
Álomvilág, mázliképek és a kegyetlen valóság: a legjobb fotós egy igazán különleges portfólióval érkezett. Litauszki Tibor fotói látomásszerűek, művészi igényűek, ráadásul tudatos és kiforrott stílust mutatnak. 2025 legjobb természetképét is megnézhetjük a kiállításon, amely – akárcsak tavaly – idén is egy halas felvétel lett, a Balatonnál árvaszúnyogokra vadászó kis halakról készült. A Kezünkben a Föld kategória pedig figyelmeztető erővel bír: Borbély Krisztián Túlélő című fotóján egy tőkés réce néz velünk szembe, nyíllal átlőtt fejjel.
A kiállítás naponta 10.00–18.00-ig ingyenesen látogatható a Városliget Látogatóközpontban.
2. Art brut, azaz ösztönös fotográfia a Capa Központban
A Photo | brut című kiállítás több mint 150 fotóművet mutat be, olyan autodidakta alkotóktól, akik az akadémiai és piaci elvárásoktól függetlenül hozták létre a hagyományos művészeti normákon túlmutató vizuális univerzumukat.
Az anyag Párizsból érkezik (majd a finisszázs után utazik tovább Bécsbe), és a Bruno Decharme-gyűjteményből válogat, amely ösztönös késztetésből született munkákból áll. Az art brut az általános definíció szerint olyan nyers, durva művészeti alkotás, amely a szokásos művészeti élet világán kívül, legtöbbször arról nem is tudva jön létre.
Egyfajta sajátos, belső késztetés vezérli ezeket a művészeket, hogy vizuális eszközökkel, a fotográfia médiumán keresztül fejezzék ki magukat, érzelmeiket, rajongásukat, szorongásaikat, mániáikat, tetszésüket vagy épp nemtetszésüket, így olyan műveket hoznak létre, amelyek a művészet lényegéhez, tiszta formájához közelítenek – írják a kiállítás ismertetőjében, melynek kurátorai Mucsi Emese és Váradi András.
A Photo | brut március 29-ig megtekinthető a Robert Capa Kortárs Fotográfiai Központban.
3. Féner Tamás: „Írom vers, ahogy jön” – Szerkezeti játékok, konstrukciók. Konstrukciós játékok, szerkezetek
„A fényképezés olyan, mint amit a kínaiak mondanak a vadászatról: »A tigrist fejben kell elejteni.« Ha tudom, mit akarok, akkor a dolog már megy, akkor már csak ítélet-végrehajtás. Fényképezni minden hülye tud, abban semmi trükk nincs” – jelenti ki Féner Tamás az alábbi videóban.
Féner Tamás 1938-ban született Budapesten, Kossuth- és Balázs Béla-díjas fotóművész, egyetemi előadó. A hazai fotótörténet meghatározó figurája, a 20. század második felében lejátszódó művészeti, történelmi, politikai folyamatok aktív résztvevője, szemtanúja. Féner sok műfajban kipróbálta magát: a sajtófotó, a szociofotó és a portré-, illetve városfotózás területén is nagy utat járt be.
E kiállítás a fotóművész 2015-től 2025-ig terjedő alkotói időszakából válogat, abból az időszakból, amelyben Féner alkotói munkássága gyökeres változáson ment keresztül. Projektjei egymásra épülnek, mégis mindegyik fotósorozat összegzés és lezárás is egyben. Új, absztrakt, konstruktív formarendszerrel kísérletezik.
A tárlat címe, „Írom vers, ahogy jön” a hetvenes években a Szentkirályi utcában működő bolgár zöldségestől származik. Féner a kompozíciókhoz történeteket, olykor humoros anekdotákat rendel, a kiállított fotográfiák pedig elsősorban a konstruktivitás és a geometrikus szerkesztés jegyében készültek. A kiállítás előterében a szerző korábbi, hasonló szemléletű szerkezetes kompozícióit lehet megnézni, a fotókhoz pedig hanganyag, korábbi interjúk és személyes emlékek is kapcsolódnak.
A kiállítás az MNMKK Országos Széchényi Könyvtár, Budavári Palota F épületében megtekinthető március 31-ig. Kurátor: Füri Katalin.
4. Árva – A történelem torkában a Kiscelli Múzeumban
Hazánk Oscar-díjra nevezett filmje, Nemes Jeles László általunk is nagyon szeretett Árva című alkotásához kapcsolódva nyílt kiállítás a BTM Kiscelli Múzeumban, az interaktív élménynek köszönhetően pedig még átfogóbb képet kaphatunk történelmünkről, no és arról, hogy a rendező és Erdély Mátyás operatőr hogyan teremtette meg az '56-os forradalom és szabadságharc leverése utáni fojtogató légkört a vásznon.
Az alkotók számára a film előkészítése, a forgatókönyvírás és a film világának megtervezése mind-mind egy nyomozás eredménye, így a kiállítás is nyomozásra invitálja a látogatókat. Az Árva – A történelem torkában című tárlaton fotók és szövegek idézik meg az '50-es évek miliőjét, felfejthetjük az alkotói szándékokat, és még közelebb kerülhet hozzánk a filmből megismert család – azaz a rendező családjának, kiváltképp édesapjának, Jeles Andrásnak – eredettörténete.
Az interaktív kiállítás április 12-ig látogatható a Kiscelli Múzeumban.
5. Kiút – A Pictorial Collective workshop kiállítása az Eötvös10-ben
A Pictorial Collective-et Bácsi Róbert László, Móricz-Sabján Simon és Szabó Bernadett alapította 2011-ben azzal a céllal, hogy egy olyan közösséget hozzanak létre, amelynek tagjait a fotográfiai képalkotás fontosságába vetett hit, az igazság iránti kíváncsiság és a hitelesség fontossága köti össze. Az egyesület másodszorra szervezett különleges workshopot, ahol ezen értékek mentén a résztvevők egyéni látásmódját is fejlesztve, műhelymunka keretei között hoztak létre közös munkával egy dokumentarista fotósorozatot a magyarországi mélyszegénységben élők egyik legsikeresebb integrációs programjáról, a Kiút Program uborkatermelőiről Szabolcs-Szatmár-Bereg vármegyében.
A Kiút Program munkatársainak tapasztalatai szerint míg a tartós munkanélküliségből lehetetlen egyenesen stabil munkahelyre kerülni, addig ügyfeleik túlnyomó része a program megfelelő támogatása mellett képes akár egy év alatt nyereséges őstermelővé válni. Ez az uborkaprogram a tartós foglalkoztatás felé vezető első lépés. A feltételek, amelyeket biztosítanak főként roma ügyfeleik számára, lehetővé teszik, hogy saját erőforrásaikat mozgósítva képessé váljanak a maguk és családjuk anyagi és társadalmi helyzetén javítani. A kiállításon a fotográfuskollektíva a workshopon készült képeket állítja ki a közös munka eredményéről.
A kiállítás január 23-án nyílik és február 15-ig mindennap 10.00–18.00 között ingyenesen látogatható az Eötvös10 Pincegalériában.
6. Fénybe vetkőzve – Testábrázolás a 20. század elején a Mai Manóban
Erre a kiállításra még néhány napot várnunk kell, de február 6-tól olyan válogatást fogunk látni a Magyar Fotográfiai Múzeum gyűjteményéből, amely egészen a 20. század hajnaláig visz vissza. Ez az időszak fordulópontot hozott a testábrázolás történetében: a fényképezés – ekkor még fiatal médiumként – új lehetőségeket kínált a meztelenség megörökítésére, egyszerre ígért technikai pontosságot és esztétikai érzékenységet.
A Fénybe vetkőzve cím a meztelenség kettős értelmét hordozza: nemcsak testi, hanem lelki kitárulkozást is jelent. A kamera jelenléte sohasem semleges – nem csupán rögzít, hanem alakít, értelmez és pozicionál. A test minden esetben a médium által létrehozott képként válik láthatóvá. A képeken nemcsak a modellek vetkőznek, hanem maga a kor is feltárul. Láthatóvá válnak a művészet és erkölcs határai, a polgári értékek által formált közízlés, valamint azok a törekvések, amelyek ezeket a korlátokat feszegették.
A fotográfia ekkor nemcsak a dokumentálás, hanem a felfedezés eszköze is volt. Új lehetőségeket nyitott az intimitás, a vágy és a test vizuális megjelenítésében. A felvételek ma már korlenyomatok: egyszerre tanúskodnak a médium fejlődéséről és a társadalom változó normáiról.
A kiállítás február 6. és március 8. között látogatható a Mai Manó Házban.
Címlapfotó: Nagy Lili