A 4100-4200 éves aranygyűrűkből álló lelet egy kicsit régebbi és sokkal több - mondta Bozsidar Dimitrov, a Bolgár Nemzeti Múzeum igazgatója. A páratlan kincs több mint 15 ezer, nagyon finoman megmunkált miniatűr aranygyűrűből áll, amelyek némelyike oly parányi, hogy a hegesztési pont közönséges mikroszkóppal nem is látható.
A bolgár régészek nem ismerik a népet, amely e kincset megalkotta, de proto-trákoknak, vagyis a mai Bulgáriát, valamint Görögország, Románia, Macedónia és Törökország bizonyos részeit az i. e. 8. századig benépesítő trákok őseinek nevezték el őket.
A férfit, akinek sírjában az aranykincset megtalálták, elhamvasztották, majd földdel fedték be maradványait és mellé rakott vagyontárgyait. A megboldogult minden bizonnyal a korabeli uralkodó réteg tagja volt. A lelőhely egy ősi településből és három halomsírból áll. A kutatók folytatják az ásatást és - mint azt Dimitrov múzeumigazgató elmondta - biztosak abban, hogy további izgalmas felfedezéseket tesznek majd. Ez a legrégibb bulgáriai aranykincs a várnai nekropoliszban az 1970-es években feltárt leletek után. A hatalmas fekete-tengeri temetkezési komplexumban felfedezett aranytárgyak az i. e. 5. évezred végéről származnak és a világ legrégibb aranykincseként ismertek.
A közép-bulgáriai Dabene melletti hegyekben azután kezdtek kutatni a régészek, hogy egy helyi földműves felesége parányi aranygyűrűkből álló nyakláncot kezdett viselni. Az "alapanyagot" a férj találta szántóföldi munka közben. Bulgáriában a közelmúltban .
(Múlt-kor/Panoráma)
