Mit is jelent ma a kép? Merre tart az alkotás folyamata? Mi a kép mediális helyzete a mai digitális kultúrában? Mi az a látvány által felkínált újdonság, amelyet előnynek vagy csak sémáknak tekinthetünk az új eszközök használatával?? ? tették fel közösen a kérdést a grafikusok. A kiállított művek felvonultatják a klasszikus alkotási metódusokat, a montázst, a fotográfiát, a mintát a rajzolt, festett látványokat, a tipográfiát és a digitális manipulációkat. Ezek a plakátképek keresik azokat az új megnyilvánulási formákat és helyszíneket, amelyeknek tere már nem az utca, hanem az elektronikus csatornák online rendszere. A virtuális tér virtuális képeket szül, amely új észlelési és értelmezési szokásokat igényel tőlünk. E képeket fizikailag is realizálni kell, hogy az a mérhetetlenül sok energia ? amely egy-egy műben megvalósul a virtuális térben ? ne vesszen el. Az itt látható plakátképeket a világ több pontján láthatták már az érdeklődők, azonban összegyűjtve most első alkalommal mutatják be őket.
Az elmúlt három év munkáiból válogatott a kiállításra Molnár Gyula Szepes Hédi kurátorral közösen. Ezeken megmutatja, hányféle emberi tulajdonság kell az empátiához, és korábbi rajzai azon adaptációi is láthatók, amelyek Vasarely tiszteletére készültek. "110 esztendős lenne idén Vasarely, akinek emlékére nagy gyűjteményes kiállítást szerveznek Pécsen, a kiállított munkáim egy része oda készült. A híres művész legismertebb alkotásáról, az általa tervezett Renault-logóról például kevesen tudnak. Ebből merítve inspirációt, a nők és a rombusz gondolatvilágából jött létre ez az Under the cover című sorozatom, amely azt mutatja be, mi lehet a felszín alatt." Két olyan munkája is látható továbbá a tárlaton, amelyek az egyik legnagyobb kortárs tipográfiai kiállításon, Kínában jelentek meg. Ezek arra keresték a választ, miként mosódik össze a kínai és az európai tipográfia: olyan jeleket vonultattak fel, amelyek azonosak a két kultúrkörben.
Horkay István 1945-ben született Budapesten. Diplomát szerzett a Krakkói Képzőművészeti Akadémián, a Koppenhága Dán Királyi Képzőművészeti Akadémián, majd a Mesterképző Magyar Képzőművészeti Főiskolán 1972-ben. A La Corona d?Alloro díjas művész több nagyvárosban is bemutatkozott már önálló kiállítással. Láthatták Brüsszelben, Moszkvában, Szentpéterváron, Edmontonban, Washingtonban és Los Angelesben is. Tagja a Magyar Filmakadémiának, a Magyar Plakáttársaságnak, valamint a Magyar Képzőművészek és Iparművészek Szövetségének.
Molnár Gyula 1946-ban született Ferenczy Noémi-díjas képzőművész. A Magyar Iparművészeti Főiskolán 1971-ben végzett és 2001-ben habilitált. Az intézmény jogutódjának, a Moholy-Nagy Művészeti Egyetemnek 2002-től egyetemi professzora, 1998 és 2006 között a Vizuális Kommunikáció Tanszék, majd 2006 és 2013 között a MOME Média Intézet Tervezőgrafika Tanszékének vezetője. Tagja a Magyar Képzőművészek és Iparművészek Szövetségének, a Magyar Plakáttársaságnak, az Országos Doktori Tanácsnak.
A kiállítás szeptember 11-ig tekinthető meg.
Fotó: Csákvári Zsigmond