Gorenje_1989
Fotó forrása: Magyar Nemzeti Múzeum
Az időszak bevásárlóturizmusára a tárgyak sokfélesége a jellemző: jelentős kereskedelem épülhetett rá, mely számottevő vagyongyarapodásra adott lehetőséget, különösen a vidéken élők körében. A nyugatról behozott tárgyakból sokan presztízskérdést csináltak. Magyarországra sokáig jellemző volt az áruhiány, és amikor ez oldódni kezdett, akkor is szűk volt a kínálat. Ez különösen igaz volt a szórakoztatóipari termékekre. Felértékelődött az, hogy kinek mije van, mit tud felmutatni.
A családokban presztízskérdéssé vált, hogy kinek van videója, ki milyen kocsival jár. Nyugati autókat sokáig nem forgalmaztak Magyarországon, nagy szó volt, ha valaki ezzel közlekedett, még ha öreg is volt a jármű. Jellemző volt, hogy rokonok hálózatba szerveződtek, behoztak több autót, ebből egyet megtartottak, a többit pedig eladták. A magyarok ebben az időben találkoztak először a nyugati üzletek különböző reklámfogásaival is. Az osztrák boltokban magyarul beszélő eladók jelentek meg, és erre külön táblákkal hívták fel a vásárlók figyelmét.
Vasarlas_1965
Így vásároltunk belföldön anno
Fotó forrása: Fortepan
Ezt és még sok más érdekességet is megtudhattunk a Magyar Nemzeti Múzeum kerekasztal-beszélgetésén, melyet a Közös időnk ? 1989 című kiállításhoz kapcsolódóan szerveztek. A résztvevők Sári Zsolt néprajzkutató, Valuch Tibor történész és Prohászka Imre fotóriporter, a moderátor Tóth Eszter Zsófia történész, a Veritas Intézet munkatársa volt.

Felmerül a kérdés: miért épp a Gorenje hűtőláda lett az időszak szimbóluma? Bár nem ez volt a legnagyobb mennyiségben behozott áru, de mindenképp ez volt a leglátványosabb termék. A walkmanek, videólejátszók, illetve a Donald rágó szintén nagyon keresettnek bizonyultak, és miután átlépték a magyar határt, bekerültek a belföldi kereskedelmi forgalomba.

60466
A családokban presztízskérdéssé vált, hogy kinek lesz először videója, ki milyen kocsival jár.
Fotó forrása: Fortepan

Bár a bevásárlóturizmus az 1980-as évek közepén indult, vannak előzményei az 1960-as, 70-es években, amikor Szlovákia, Délvidék és Románia is érintett volt benne. Kárpátalján nagyon népszerű volt például a Magyarországról bevitt Trapper farmer. A 80-as években a jászberényi Lehel hűtőgépgyár orosz termékeket gyártott. A befőzés helyett a családok körében egyre jobban kezdett elterjedni a fagyasztás, sokan ezt a módszert választották az élelmiszer tartósítására. Ehhez nyugatról olcsón lehetett beszerezni a hűtőgépeket, és még üzletelni is lehetett velük itthon.

autosor
Fotó: Prohászka Imre
Megfigyelhető volt a lakosság körében egy felhalmozási vágy, sokan költöztek faluról városba, és az új, még kialakulóban lévő rendszer is bizonytalanságot szült. Jónak látták az emberek, ha élelmiszert gyűjtöttek az otthonaikban, ezért Bécsből hazafelé a határon már szinte minden magyar rendszámú autó tetőcsomagján ott díszelgett a Gorenje hűtőgép, mely ennek az időszaknak emblematikus háztartási cikke lett.
Bécsben olyan dolgokkal találkozhattak a magyarok, melyek itthon addig ismeretlenek voltak, vagy tabunak számítottak. Erre példa az óvszer-automata, melyet időnként magyar felirattal is elláttak, figyelmeztetve a vásárlót, hogy annak tartalma nem rágógumi. Szintén ide sorolhatók a peep show-k vagy az igencsak népszerű szexkazetták is. Ez utóbbi jelenség még jogszabály-módosítást is előidézett: a Vám- és Pénzügyőrség rendeletben engedélyezte, hogy személyenként egy pornókazettát legálisan hozhassanak be Magyarországra, míg azt megelőzően a Büntető Törvénykönyv ezt szigorúan tiltotta.
bordiszmu
Fotó forrása: Fortepan

1991-92-ben virágzott a dobozossör- és üdítőforgalom, ezek is mind Ausztriából érkeztek, előtte egyáltalán nem voltak kaphatóak nálunk. A családokban gyűjtötték az üres dobozokat, és sok helyen a lakások díszévé váltak.

A turista útlevélhez ebben az időben egy fő 70 dollárt válthatott ki, és a korlátozott valutakeret miatt érdemes volt minél több személynek együtt útra kelnie. A feketekereskedelemben megjelent a valutaforgalom. Népszerűvé váltak a Bécsbe induló, egynapos autóbuszos kirándulások, de aki városnézésre vágyott, annak csalódnia kellett, mert a buszok csak Bécs külvárosáig, a bevásárlónegyedig vitték az utazókat. Általában nyolc órát töltöttek kint az emberek. 1989. április 4. a bevásárló turizmus egyik csúcsdátumának tekinthető, ezen a napon ugyanis félmillió magyar állampolgár lépte át az osztrák határt. Nagyon időigényes program volt a bécsi kirándulás, mert a határátkelőkön általában óriási tömeg várakozott.

utlevel
A turista útlevélhez ebben az időben személyenként 70 dollárt lehetett kiváltani.

A folyamat eredményeképpen sajátos fogyasztói társadalom alakult ki Magyarországon. Majdnem minden árucikk hozzáférhetővé vált, ha itthon nem lehetett valamit kapni, azt behozták Bécsből. Azért lehetett ennyire virágzó ez a jelenség, mert a magyar társadalomban megvolt az ehhez szükséges gazdasági racionalitás és a vállalkozókészség is.

A Magyar Nemzeti Múzeum Közös időnk ? 1989 programsorozat a Múzeumok majálisán folytatódik.

Rácz Anna